Kárpátalja anno: „Verecke híres útján jöttem én…ƒ”

Úgy tűnik, ezen a héten versek társulnak a régi képekhez.

Ezúttal Vereckén járunk. A vadászokat ábrázoló felvétel 1911-ben készült, alig néhány évvel azután, hogy Ady Endre megírta a Góg és Magóg fia vagyok énƒ… című versét.

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma