Kárpátalja ma: betyárromantika

Az Ökörmezői járásban található Alsókalocsa (Kolocsava) község a festői környezetén, fatemplomán, gazdag falumúzeumán kívül Mikola Suhaj betyárról nevezetes. Arról a 20. század elején valóban élt személyről, akit az első világháború idején besoroztak, ő azonban a hadseregből megszökve bujkált, később rabolt és gyilkolt. Ivan Olbracht cseh író 1933-ban Nikola Suhaj, a betyár címmel regényt is írt róla.

A faluba érkező vendéget a skanzen előtt a betyár embernagyságú szobra fogadja. A helybéli azóta hőssé nőtte ki magát az emberek szemében. A legenda szerint rajta nem fogott a golyó, a csendőrök több évi üldözése és a fejére kitűzött nem csekély nagyságú vérdíj ellenére is csak csellel lehetett kézre keríteni.

A fatemplomnál az idegenvezető lelkesen mesél Suhajról, a faluban mindenki ismeri a történetet, a skanzen működő kocsmájában a betyárról készült filmkockák képeivel van kitapétázva a fal. Az érdekes a jelenségben pont az, hogy, annak ellenére, hogy a betyárról tudják, hogy valójában bűnöző volt, az azóta eltelt csaknem egy évszázad alatt mégis legendák övezte hős válhatott belőle, csakúgy, mint sok hozzá hasonló történelmi alakból. Büszkék rá az emberek, hogy kis hegyi falujuknak van egy nevezetes szülötte, akkor is, ha nem éppen a „híres”, hanem inkább a „hírhedt” jelző illik rá. Mégiscsak egy olyan férfiról van szó, aki szembeszállt a hatalommal, fellázadt a kényszer ellen, nem volt hajlandó parancsra harcolni vagy feladni magát, elválni a szerelmétől, elhagyni a szülőföldjét. Tagadhatatlan, hogy volt benne kurázsi, romantika, a Shakespeare-i szabad szellem, amire áhítozunk, csak nem merjük megtenni. De, természetesen, nem baj, ha nem válunk mindannyian regénybe illő banditává, hiszen nem valószínű, hogy hasznunkra válna, ha sok Mikola Suhaj rohangálna Kárpátalja területén.

Sponták Szabina

Kárpátalja.ma