Magyar feltalálók: Fejes Jenő és a lemezautó

A magyar autógyártás múltjáról szóló könyvekben lapozgatva Csonka János mellett Fejes Jenő neve is gyakran felmerül. Neve a lemezautó megalkotásával vonult be a történelembe.
„A budapesti születésű feltaláló gyermekkoráról és fiatal éveiről nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy gimnáziumi évei után a fővárosi Felső Ipariskolába iratkozott be. 1986-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet” – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Majd a budapesti fegyvergyárban helyezkedett el, ahol részt vett az első magyarországi dízelmotorok gyártásában.
A század első éveiben sokan Franciaországot tartották az autó hazájának, így Fejes Jenő is. Mivel vonzódott az új jármű iránt, fiatal mérnökként odautazott, és több magyar konstruktőrrel együtt dolgozhatott. Később azonban hazajött, és a Magyar Automobilgyár Rt. szerelőműhelyét irányította. 1912-től a Magyar Általános Gépgyár Rt. autóosztályának vezetői posztjában állt. Ekkor kezdett neki a MÁG néven 1913-ban egy nemzetközi autóversenyen aranyérmet nyert túraautó megtervezésének. A gépkocsi 25 lóerős volt, ami nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. A világháború kitörése azonban megakadályozta a sorozatgyártás elindítását. Sőt, a gyár maga is átállt a hadicélokat szolgáló repülők és egyéb eszközök gyártására.
S ha már szóba került a repülő: ezek gyártásánál mindig a legkisebb súllyal kellett kalkulálni, hiszen a felesleges kilogramm nehezítette a felszállást. Ez pedig szöget ütött a neves feltaláló, gépészmérnök fejébe. Azt a megoldást, miszerint a repülőgépeknél a motorhengerek vízköpenyét vékony lemezrétegből alakították ki, az autóknál is lehetett használni. Addig ugyanezt a szerkezetet az autók esetében öntöttvasból készítették. Fejes 1917-ben már készített egy acéllemezes motort, a világon elsőként. Írásos dokumentumok hiányában azonban erről igen keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy munkájának lényege a vas-, acél- és alumíniumöntvények hidegen megmunkált és elektromos úton összehegesztett vaslemezek helyettesítésében áll.
Egy évvel később a Ganz-Fiat Magyar Repülőgépmotor-gyár igazgatója lett. A világháború nem hatott kedvezően a gyárakra, sorra zártak be az üzemek. Fejes mégis hajthatatlan volt, olyannyira, hogy 1921 szeptemberében újabb szabadalmat nyújtott be. Ennek lényege a lemezidomok készítésének leírása volt, és egy olyan összehasonlítás, melyből kiderül, hogy a lemezszerkezetek alkalmazása hatékony, javítása viszont sokkal könnyebb elődeinél, ráadásul előállítása is gazdaságosabb. Később a technikát a járművek többi részére is kiterjesztette. Alvázakra is alkalmazta.
Nagy álma a lemezautó elkészítése volt. Ennek érdekében 1922-ben létrehozta a Magyar Lemezmotorgyárat. Egy évvel később a gépkocsi prototípusa is készen volt. A hazai bemutató után külföldön is megismertette találmányát, ahol nagy sikert aratott. Majd nagy számban értékesítették is a járművet. A siker szinte karnyújtásnyira volt, mikor jött a világválság. A nagyreményű gyár tönkrement.
A viszontagságos évek után is találmánya jelentős maradt, hiszen ma már az autógyártás elképzelhetetlen sajtolt acélidomok használata nélkül. A korát évtizedekkel megelőző találmány volt.

Gál Adél
Kárpátalja.ma