Magyar feltalálók: Gábor Dénes és a holográfia

A XX. század igen hasznos találmánya volt a hologram. Sokan mondják, távol áll tőlünk, pedig ez nem teljesen így van, hiszen a hétköznapi ember is nap mint nap hasznát veszi. Gondoljunk csak a legalapvetőbbre, vagyis a papírpénzeken lévő hologramra. És ez csak egyik alkalmazási területe a holográfiának, melynek létrejötte magyar szálakra vezethető vissza. A magyar nemzet nagyjai által létrehozott alkotásokat számba véve Gábor Déneshez érünk, aki 1947-ben vetette fel és dolgozta ki a holográfia ötletét.

A Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia magyar származású feltalálója és megalkotója 1900 júniusában született Budapesten. Édesapja mindent megtett azért, hogy fia a legjobb oktatásban részesüljön. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, azonban diplomáját Berlinben szerezte elektromérnöki szakon – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Tehetsége már korán megmutatkozott. Egész fiatalon újabb és újabb találmányokon munkálkodott. Egyik legkorábbi szabadalmát Szilárd Leóval (http://www.karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szilard-leo-avagy-az-atombomba/) dolgozta ki. A Berlinben töltött évek alatt pedig olyan kutatásokkal foglalkozott, melyek a vákuumbiztos áramvezetéssel álltak kapcsolatban. Ekkor dolgozta ki azt a találmányát, melyet később utcalámpák millióiban alkalmaztak. Talán ezét is lett első munkahelye Németországban egy magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet.
Hitler 1933-as hatalomra jutásakor visszatért Magyarországra, s a gázkisüléses izzólámpákra vonatkozó szabadalmát már Pesten nyújtotta be. Találmánya viszont a gyakorlatban nem igazán vált be. Ezek után Angliába ment, ahol tizennégy évig a British Thomson-Houston Company kísérleti laboratóriumában dolgozott. Lankadatlan lelkesedéssel tanulmányozta az elektronsugarak viselkedését az elektronmikroszkóp tökéletesítésének céljából. Itt már nagyon közel állt a holográfia feltalálásához. Saját bevallása szerint egy közlekedési lámpánál való várakozáskor pattant ki fejéből az ölet
Mi is valójában a holográfia?
A holográfia (http://www.feltalaloink.hu/tudosok/gabordenes/html/gabdental4.htm) a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. Ezzel kidolgozott egy módszert, mellyel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. Ezért nevezte el Gábor Dénes találmányát holográfiának. A megnevezés ugyanis két görög szóból származik (http://people.inf.elte.hu/reluaai/GABOR_DENES/gd.html): holo, ami annyit tesz, hogy egész, teljes, valamint a gráfia, vagyis írás, irat. Találmányával azonban nem sokat foglalkozott. A sajtó is rég elfeledte. Így is maradt ez egészen a 60-as évekig, amíg meg nem született a lézer. A lézer nélkül ugyanis nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna. Így már sikerült a terv továbbfejlesztése, amiért Gábor Dénes 1971-ben Nobel-díjat kapott.
Napjainkban számtalan alkalmazási területe van a több mint hatvan éves technikának. Legelterjedtebb formájával, a biztonsági jelekkel naponta találkozunk bankkártyákon, CD-ken, valamint a papírpénzeken. Ezek az apró kis hologramok hamisíthatatlanok, hiszen tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni róluk. Az apróbb-nagyobb dísztárgyként, művészeti alkotásokként forgalmazott hologramokon túl ma már tökéletesen hű, nagyméretű színes hologramokat, sőt színes holofilmeket is készítenek. A hologramok felhasználási területe azonban az információtárolás sajátságai miatt jóval szélesebb, és a szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőséget nyújt.
De térjünk vissza Gábor Dénesre, aki a Nobel-díj átvétele után is sokat foglalkozott az optikai holográfia egyéb alkalmazási lehetőségeivel. Egyik legnagyobb álma az emberi test belső vizsgálata volt. Úgy gondolta, hogy az ultrahang óriási lehetőséget ad az orvosok kezébe azzal, hogy a belső szerveket minden eddiginél pontosabban feltérképezhetik.
Gábor Dénes munkásságára, életére azonban az is jellemző, hogy kiemelkedő szakmai sikerei csúcspontján továbblépett az emberiség világproblémáihoz. (http://www.sasovits.hu/anyag/feltalal/gabor_d.htm) A hatvanas évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, jövője kötötte le. „Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk…” vallotta 1972-ben, egy budapesti tévériportban. Reméljük, nem lesz igaza.

Gál Adél
Kárpátalja.ma