Magyar feltalálók: Kemény János és a BASIC

Munkám során és a mindennapokban is gyakran használom a számítógépet. Sokan kérdezik, értek-e hozzá. – Persze – válaszolom. Gondolok itt arra, hogy felhasználói szinten és egy-egy programba mélyebben belelátok. És ezzel kimerül a tudásom. Középiskolás koromban csak ismerkedtünk a számítógépekkel, tanulgattuk a rendszereket és a programozást, ami akkor borzasztó bonyolultnak tűnt. Igaz, számomra ma sem egyszerű a BASIC-ként emlegetett programozási nyelv. Talán, mert a BASIC nem a nők nyelve. És már meg sem lepődöm, hogy ismét egy magyar tudós neve merül fel ennek kapcsán. Ismerjük meg Kemény János matematikust!

Kemény János, azaz John G. Kemeny zsidó származású matematikus, számítástechnikus. Budapesten született 1926-ban. Két évtizedet sem töltött Magyarországon, ugyanis a család Amerikába emigrált. Ennek köszönhető, hogy Kemény János kamatoztatni tudta tudását. 14 évesen úgy szállt partra Amerikában, hogy egy szót sem tudott angolul, németül és latinul tanult csak korábban. A helyét mégis megállta. Kitűnő tanuló volt. A princetoni egyetemet 3 év alatt végezte el.

A világháború idején kapta meg az amerikai állampolgárságot, s ennek értelmében behívták katonának. Ami persze esetében nem volt baj, hiszen ennek köszönhetően került Los Alamosba, ahol az atombomba készítését célzó Manhattan Terv Elméleti Fizikai Osztályán dolgozott. Itt találkozott Szilárd Leóval, Wigner Jenővel, Neumann Jánossal, Teller Edével, akik mind Budapest ugyanazon kerületéből jöttek.

Leszerelése után Albert Einstein asszisztense lett. Ez idő alatt bontakozott ki matematikai stílusa, és érdeklődése a logika, a valószínűség-számítás felé fordult – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
Einstein ajánlására a 27 éves Kemény Jánost 1953-ban a Dartmouth Kollégium meghívta a matematika professzornak. Ez az új-angliai egyetem igen konzervatív hagyományok szerint működött. Kemény meg volt győződve arról, hogy a matematika mindenkit megillet, és ragaszkodott hozzá, hogy minden gólyának ő tartson előadást, ha nem is volt matematika szakja. Munkája elismeréséül 1955-ben kinevezték a Matematikai Intézet vezetőjének, amit rövidesen saját arcára formált.

Az első számítógépet is ő hozta az intézetbe, ami akkora volt, mint egy fagyasztóláda, és 60 műveletet volt képes elvégezni másodpercenként, de így is sokkal gyorsabban számolt, mint egy ember. Nem is ezzel volt elégedetlen Kemény, hanem azzal, ahogy a számítógépeket használták. A számítógépközpontok igazgatói ugyanis azt tekintették fő feladatuknak, hogy gépeiket megóvják a használóktól. Az ember lyukkártyákra gépelte a programot, és benyújtotta az operátornak. Az operátornál mindennap összegyűlt vagy száz ilyen köteg (batch), ő ezután sorra mindegyik csomagot betáplálta a számítógépbe. A gép végrehajtotta az utasítássorozatot, a végén egy kis lapra kinyomtatta az eredményt. Sorra kerülhetett a következő köteg. Másnap a használó megkapta az eredménylapot, amin rendszerint valami ilyen volt olvasható: HIBA A 27. KÁRTYÁN. Vagy nem volt olvasható semmi, mert a használó elfelejtette a program végére odaírni: PRINT X. Jött a hibakeresés, lyukasztás, sorbanállás, az új nap.

Ekkor fogalmazódott meg Kemény Jánosban az időelosztásos számítógép gondolata, mely segítségével a központi számítógép beosztja saját működési idejét, míg mindenki a saját terminálján dolgozik. A Dartmouth Időelosztásos Rendszer 1963-ban valósult meg. Megnyílt a kapu, hogy sok egyetemi hallgató „ujjközelbe” kerülhessen a számítógéppel. De ehhez a gépi nyelv (vagy akár a FORTRAN) nem volt elég didaktikus. John G. Kemény gondolata volt, hogy ki kell dolgozni a célnak megfelelő interaktív nyelvet, amelynél a gép azonnal reagál a kapott utasításra, így azt a kezdő is gyorsan megtanulhatja próba-szerencse alapon. Így született meg John G. Kemeny és Tom Kurtz alkotása: a BASIC (Beginners’ All-purpose Symbolic Instruction Code), amely a Föld legtöbb ember által értett és használt nyelvei közé tartozik. Az első BASIC program 1964. május 1-én hajnali 4 órakor futott le.

Valamikor a Ford azért alkotta meg a T-modellt , hogy minden polgárnak lehessen autója. Az időelosztással és a BASIC-kel Kemény is valami hasonlót valósított meg: számítógép-programozóvá nevelte a fiatalok millióit.

Kemény János széles körű tevékenységét és szakértelmét fémjelzi, hogy 19 egyetem díszdoktora lett, a Nemzeti Tudományos Alap tanácsadója és az amerikai Matematikatanítási Bizottság elnöke volt. Elnyerte a New York-i Akadémia díját, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választotta. Előadásait Ausztriától Izraelen, Indián át Japánig világszerte elismerés és tisztelet kísérte.

Gál Adél
Kárpátalja.ma