Magyar feltalálók: Oláh György és az energiacella
A globális felmelegedés mára világméretű problémává nőtte ki magát. Egyre nagyobb teret kap a tudományos életben és a közgondolkodásban is. Az emberiség arra keresi a választ, hogyan lassíthatná vagy csökkenthetné a folyamatot. Erre a problémára ad választ Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus felfedezése, az energiacella.
Az energiacella a tudományos megfogalmazás szerint a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Az energiacella ugyanis metanollal működik, amit szén-dioxidból állítanak elő, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A direkt metanolos tüzelőanyag-cella közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál. A direkt metanolos tüzelőanyag-cellával működő gépjárművek gyártására minden technikai feltétel adott.
Oláh György 1927-ben született Budapesten. Iskolás évei alatt – a Piarista Gimnázium falai között – még nem igazán érdekelte a kémia világa. Szívesebben olvasott regényeket. Az olvasás iránti szeretete egész életén át elkísérte. Azt vallotta, hogy nem jó, ha az ember túl korán kötelezi el magát egy-egy tudományág felé, mivel az általános műveltsége láthatja kárát. S ő ennek megfelelően tett. Majd csak a háború évei után kezdett el kémiát tanulni a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 1949-ben le is doktorált.
Fő érdeklődési területe élete végéig a szerves kémia volt. Eleinte a szakma legismertebb professzora, Zemplén Géza mellett dolgozhatott. Munkájáért nem kapott fizetést, ám rengeteg tapasztalatot szerzett.
Az 50-es években publikálni kezdett, s egyik tanulmánya megragadta Hans Meervein, német kémikus figyelmét, 1954-ben pedig felajánlották neki, hogy csatlakozzon a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetéhez, amelyet újonnan hoztak létre. 1956 októberében Oláh György és családja elhagyta az országot. Előbb Londonban éltek, majd 1977 májusában Kaliforniába költöztek. Itt, még ugyanebben az évben, kinevezték a University of Southern California Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává.
Magyarországot és magyar kollégáit soha nem feledte el. Oláh György folyamatosan tartotta a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteletbeli tagjává választotta.
Pályafutásának egyik legjelentősebb eredményét el. Ez vezetett az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitott a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé. E területen végzett munkájáért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
Nevéhez fűződnek egyebek között a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatások, a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, s eredményeivel hozzájárult a szénhidrogén alapú új anyagok, komponensek előállításához.
2017. szeptember 19-én végakarata szerint Budapesten, a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Lovász László, az MTA elnöke. A katolikus szertartást Jelenits István celebrálta.
Gál Adél
Kárpátalja.ma