Magyar feltalálók: Rubik Ernő és a Rubik-kocka
Minden nap sok olyan feladattal szembesülünk, amelyek megoldása logikus gondolkodásra késztet. A logika számtalan élethelyzetben szükséges számunkra, a boltban való vásárlástól kezdve a tárgyalópartnerek meggyőzésén át egészen az összetett műszaki és üzleti problémák megoldásáig.
De hogyan tudjuk fejleszteni logikus gondolkodásunkat? A tudomány erre számos megoldást kínál, feladatokkal, gyakorlatokkal és játékokkal színesítve. Mi pedig le is ragadunk a játékok szintjén, mivel létezik egy világszerte ismert logikai játék, melyet egy magyar elme álmodott meg. A Rubik-kockáról van szó.
A Rubik-kocka talán a leghíresebb és legelterjedtebb magyar találmány. A manapság „bűvös kocka”-ként nyilvántartott logikai kirakót feltalálója, ifjabb Rubik Ernő 1975-ben szabadalmaztatta, akkor talán még nem is sejtve, mekkora sikert arat majd találmánya.
Rubik Ernő 1944-ben született Budapesten. Az ifjabb Rubik édesapja nyomdokait követte, és a Budapesti Műszaki Egyetem tanulója lett építészmérnöki karon. Később szobrászatot és belső építészetet is tanult. Az egyetemet a tanulmányai befejezése után sem hagyta ott, tanárként tevékenykedett további 18 éven át. Így történhetett az, hogy 1974-ben éppen a diákjai számára szeretett volna egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas alakzatot létrehozni, s megalkotta a bűvös kockát.
A közhiedelemmel ellentétben 2x2x2-es Rubik-kocka volt az első konstrukció, a prototípus. Ez még nem játékra lett kifejlesztve, hanem a fent említett célra, vagyis a testek térbeli relatív mozgásának szemléltetésére. Később jött a 27 kockából álló elem, vagyis a 3x3x3 bűvös négyzet, melynek minden oldala más színű, ráadásul minden irányban elforgathatók a középpont körül. A rendszertelen tekeréssel az oldalak színe összekeveredik. A forgatások és a kocka állásának lehetősége egy hihetetlenül magas számot mutat. 43 252 003 274 489 856 000 féle eltérő állást hozhatunk létre a játék során.
A kocka forgatása rejtély sokak számára. Hiszen maga a kocka három tengelyen forog. Ez volt az első probléma a megalkotáskor is. Rubik Ernő először gumigyűrűkkel rögzítette egymáshoz a lapokat, de a sok mozgástól a szalagok lassan elszakadoztak. A mágneses megoldás is rövid életűnek bizonyult. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a kockaelemeket úgy kell faragnia, hogy azok alakjuknál fogva tartsák össze egymást. Először csak maga a mozgás volt a fontos, s hogy azt nyomon lehessen követni majd, Rubik színekkel festette meg az oldalakat. És ekkor történt a nagy felismerés, hogy az alkotás játékként is tökéletes.
A színezés érdekessége, hogy a kocka párhuzamos oldalai csak a sárga színkomponensben különböznek. Ez annyit tesz, hogy a fehérrel átellenben a sárga szín található, míg a narancssárgával szemközt a piros, végül a kékkel szemben a zöld szín helyezkedik el. Rubik Ernő találmányát „Magic Cube” vagyis „Bűvös kocka” névre keresztelte. 1980-ban az Ideal Toy Corporation nevezte át Rubik-kockára.
A Rubik-kocka szabadalmát 1975-ben nyújtotta be a feltaláló, de csak 1977-ben kapta meg.
A Rubik-kocka mellett számos más logikai játék is fémjelzi Rubik Ernő nevét. Ilyenek a Rubik-gömb, a Rubik-torony, a Rubik Gubanc, Rubik Twist, bűvös dominók és mások.
A kocka sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy páratlan ötletessége és egyedi kivitelezése révén emberek millióit kerítette hatalmába.
Évek és évtizedek teltek el, de a kocka iránti lelkesedés lankadatlan maradt. Újabb és újabb határokat feszegetve szervezik meg évről-évre a Rubik-termékek kirakását középpontba helyező bajnokságokat.
Eddig több mint 350 millió Rubik-kockát adtak el világszerte. Ha a kockákat egymás tetejére helyeznénk, a torony az Északi-sarktól a Déli-sarkig érne. A kocka ihletet adott a divat, az építészet, a zene, a filmek, a színdarabok sőt még a politikai beszédek számára is. Van is egy külön művészeti mozgalom, a „Rubikubism”.
Kevés olyan magyar találmány van, mely a generációk váltakozásával egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A Rubik-kocka mindenképpen közöttük van.
Gál Adél
Kárpátalja.ma