Megelégszem?
Ez van, ezt kell szeretni! Amikor egy jegyespárral a házasságra készülve beszélgetünk a református eskü szövegéről, ahogy szép lassan vesszük sorra a mondandót, mindig mosolyogva állok meg annál a résznél, hogy „vele megelégszem”.
Ez van, ezt kell szeretni! Amikor egy jegyespárral a házasságra készülve beszélgetünk a református eskü szövegéről, ahogy szép lassan vesszük sorra a mondandót, mindig mosolyogva állok meg annál a résznél, hogy „vele megelégszem”.
A fenti mondat jónéhányszor elhangzott november 4 és 7 között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) épületében. No, nem kell megijedni, nem holmi rosszízű viccelődésről volt szó az immáron gyönyörűen felújított patinás intézmény falai között!
Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.
Zsoltár. Énekeljetek az ÚRnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja.
Most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
Mint rejtett dicsőség-teológia Gondolatok Gerhard O. Forde olvasása közben
Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
Pedig ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit tőlem hall; még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem.
„Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem.” János 10,14
End of content
End of content