A Hold, a Vénusz és a Jupiter együttállása
Különleges bolygóegyüttállás.
Különleges bolygóegyüttállás.
Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.
A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű.
Szabad szemmel is látható lesz a Vénusz bolygó április 28-án éjjel – tudatta az ukrinform.ua.
Legközelebbi bolygószomszédunkat, a Vénuszt – több tényező alapján – akár Földünk ikertestvérének is tarthatnánk.
A Vénusz több szempontból is figyelemre méltó égitest. Átlagos naptávolsága 108,2 millió kilométer (míg a Földé 150 millió kilométer), ez a hozzánk legközelebb keringő planéta, melynek tömege és belső sűrűsége nagyon hasonlít bolygónkéhoz.
Naprendszerünk második bolygója, a Földdel csaknem azonos méretű Vénusz – Nap körüli keringése folyamán – 41 millió kilométerre közelíti meg planétánkat, pályája legtávolabbi pontján viszont 257 millió kilométerre is eltávolodik a jó öreg Földtől, felszínét pedig vastag, túlnyomórészt szén-dioxidból álló légkör borítja, mely lehetetlenné teszi, hogy távcsövekkel kutassuk azt.
Látványos háromszöget alkot az esti égbolton a Vénusz, a Jupiter és a Merkúr május 26-án, de már mostantól érdemes követni a mozgásukat.
Fura hideg réteget fedeztek fel a Vénusz légkörében, ahol eléggé alacsony lehet a hőmérséklet ahhoz, hogy az atmoszféra fő alkotórésze, a szén-dioxid megfagyjon, jégkristályokat, hópelyheket alkotva.
Nem meglepő módon a Nap túlragyogta az Esthajnalcsillagot – itthon napfelkeltétől bő két órán át lehetett figyelni a jelenséget.
End of content
End of content