Vénusz körüli pályára állt az Akatsuki űrszonda

Szerző: | 2016.06.25., 14:14 | Tudomány

Legközelebbi bolygószomszédunkat, a Vénuszt – több tényező alapján – akár Földünk ikertestvérének is tarthatnánk. Napunk életzónájának belső peremén kering. Naptávolpontja 108941849 km, míg napközelpontja 107476002 km, ami nem sokkal kisebb, mint a Nap–Föld közepes távolság (150 millió km). Tömege a földi 0,815-szerese, felszínének területe a földi 0,902-szerese, vagyis csaknem akkora, mint szülőbolygónk, és 224,7 földi nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, tehát még a vénuszi év hossza sem sokkal rövidebb a földi évnél.

Ugyanakkor roppant vastag, 96,5 százalékban széndioxidból álló légköre alatt, a felszínen +400-500 Celsius-fokos hőmérséklet és 90 atmoszféra nyomás uralkodik, amit nemhogy az ember nem képes elviselni, hanem még a felszínére leszálló űrszondák is csak rövid ideig maradnak működőképesek.

A Vénusz évtizedek óta tartó kutatásában az utóbbi években az ESA (Európai Űrügynökség) Venus Express szondája érte el a legkimagaslóbb eredményeket, mely a múlt évben süllyedt le a bolygó légkörébe, és semmisült meg ott. Ez év júniusában viszont már egy újabb űreszköz állt Vénusz körüli pályára, nevezetesen a japán Akatsuki űrszonda, melyet 2010-ben lőttek fel, ám főhajtóműve meghibásodása miatt nem tudta idejében elérni kijelölt úti célját. A szonda évekig Nap körüli pályán keringett, s csak 2015 végén – ráadásul kisebb teljesítményű manőverező hajtóművekkel – tettek újabb kísérletet a Vénusz megközelítésére. Ezúttal sikerrel is jártak, ám a kisebb tolóerejű hajtóművek miatt pályája a tervezettnél elnyúltabbá vált, és ideje nagy részében viszonylag messzire, 1000–360 ezer kilométerre kering a bolygó felszínétől.

Közeli vizsgálatokra, például villámok megfigyelésére így nem jut sok ideje, ám infravörös és ultraibolya hullámhosszán működő kameráival – melyek egészen a felszínig képesek lelátni – így is sok újdonságot fedezhet fel a Vénusz vastag, több rétegből álló légköréről. S ha az eredetileg két évre tervezett küldetést öt évre sikerül meghosszabbítani, a szonda megvalósíthatja minden célkitűzését, és hozzájárulhat annak tisztázásához, hogy miért vált ennyire különbözővé a Földtől a hozzá oly sok tekintetben hasonló planéta.

Újfalussy Géza

Kárpátalja.ma

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

Вшанували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року

На військовій частині громадського кладовища м. Берегово та залізничній станції міста вшановували пам’ять жертв радянського авіаудару 1944 року 9 жовтня. Спочатку гості зібралися на громадському кладовищі та поклали вінки на честь жертв. Після цього захід, в організації ГО “Про Культура Субкарпатика”продовжили на залізничній станції. Матяш Сіладі, генеральний консул Консульства Угорщини в...

Pin It on Pinterest

Share This