Vénusz körüli pályára állt az Akatsuki űrszonda

Legközelebbi bolygószomszédunkat, a Vénuszt – több tényező alapján – akár Földünk ikertestvérének is tarthatnánk. Napunk életzónájának belső peremén kering. Naptávolpontja 108941849 km, míg napközelpontja 107476002 km, ami nem sokkal kisebb, mint a Nap–Föld közepes távolság (150 millió km). Tömege a földi 0,815-szerese, felszínének területe a földi 0,902-szerese, vagyis csaknem akkora, mint szülőbolygónk, és 224,7 földi nap alatt kerüli meg központi csillagunkat, tehát még a vénuszi év hossza sem sokkal rövidebb a földi évnél.

Ugyanakkor roppant vastag, 96,5 százalékban széndioxidból álló légköre alatt, a felszínen +400-500 Celsius-fokos hőmérséklet és 90 atmoszféra nyomás uralkodik, amit nemhogy az ember nem képes elviselni, hanem még a felszínére leszálló űrszondák is csak rövid ideig maradnak működőképesek.

A Vénusz évtizedek óta tartó kutatásában az utóbbi években az ESA (Európai Űrügynökség) Venus Express szondája érte el a legkimagaslóbb eredményeket, mely a múlt évben süllyedt le a bolygó légkörébe, és semmisült meg ott. Ez év júniusában viszont már egy újabb űreszköz állt Vénusz körüli pályára, nevezetesen a japán Akatsuki űrszonda, melyet 2010-ben lőttek fel, ám főhajtóműve meghibásodása miatt nem tudta idejében elérni kijelölt úti célját. A szonda évekig Nap körüli pályán keringett, s csak 2015 végén – ráadásul kisebb teljesítményű manőverező hajtóművekkel – tettek újabb kísérletet a Vénusz megközelítésére. Ezúttal sikerrel is jártak, ám a kisebb tolóerejű hajtóművek miatt pályája a tervezettnél elnyúltabbá vált, és ideje nagy részében viszonylag messzire, 1000–360 ezer kilométerre kering a bolygó felszínétől.

Közeli vizsgálatokra, például villámok megfigyelésére így nem jut sok ideje, ám infravörös és ultraibolya hullámhosszán működő kameráival – melyek egészen a felszínig képesek lelátni – így is sok újdonságot fedezhet fel a Vénusz vastag, több rétegből álló légköréről. S ha az eredetileg két évre tervezett küldetést öt évre sikerül meghosszabbítani, a szonda megvalósíthatja minden célkitűzését, és hozzájárulhat annak tisztázásához, hogy miért vált ennyire különbözővé a Földtől a hozzá oly sok tekintetben hasonló planéta.

Újfalussy Géza

Kárpátalja.ma