Kijev Oroszország elítélésére szólította fel a nemzetközi szervezeteteket
Oroszország elítélésére szólította fel a nemzetközi szervezeteket szerdán az ukrán parlament a krími tatárok jogainak megsértése és szabadságuk korlátozása miatt.
A kijevi törvényhozás határozatot fogadott el, amelyben az ENSZ-hez, az Európai Parlamenthez, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez a világ vezetőihez és a világközösséghez fordult, hogy minősítsék a krími tatárok 1944-es szovjet deportálását népirtásnak, és ítéljék el Oroszországot az általa két éve önkényesen megszállva tartott Krím félszigeten élő tatárok elleni jogsértésekért. A határozat elfogadását 240 képviselő támogatta a 450 fős parlamentben.
A dokumentumban a törvényhozás felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz állami szervek a félsziget „átmeneti” megszállásának kezdete óta nemzeti hovatartozása miatt rendszeres nyomást gyakorolnak az ukrán és a krími lakosokra, valamint utóbbiak szervezeteire, a medzsliszre és a kurultájra.
A képviselők felszólították a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a medzslisz betiltását. A krími tatárok törvényhozó, kormányzó és érdekképviseleti testületét két hete nyilvánította szélsőséges szervezetté és tiltotta be a Krím legfelsőbb bírósága.
A parlament felhívta továbbá „a világ vezetőit és a közélet elismert szereplőit”, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a krími tatárok védelmére az őket sújtó orosz diszkriminációval szemben. Felszólította a nemzetközi közösséget arra, hogy büntesse meg a felelősöket a félsziget törvénytelen bekebelezéséért és az ott élők emberi jogainak megsértéséért. A dokumentumban a képviselők leszögezték, hogy a Krím a szuverén Ukrajna elidegeníthetetlen területe, a krími tatárok pedig Ukrajna őslakosai.
A világ összes államát és a nemzetközi szervezeteket arra kérték, hogy emlékezzenek meg május 18-án a krími tatár genocídium emléknapján a kommunista totalitárius rendszer ártatlan áldozatairól.
A krími tatárok tömeges deportálása 1944. május 18-án kezdődött a félszigetről szovjet Közép-Ázsiába. Néhány hét alatt a náci németekkel folytatott együttműködés vádjával, kollektív büntetésként mintegy kétszázezer tatárt telepítettek ki Sztálin utasítására a Krímből. Sokan közülük már útközben éhen vagy szomjan haltak, a deportálást követő években pedig a kitelepítettek csaknem fele életét vesztette.