2016. június 10., péntek

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Margit – a Margaréta régi magyaros formája.

Gréta – a Margaréta, Margit önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Meghalt bennünk a gyermek. Szellemhazánkat elfelejtettük, üzeneteit nem halljuk, vagy csak nagyon ritkán és hamisan. Megöregedtünk, és nem jól. Álomtalanok lettünk. Mágusok helyett csaló bűvészek. Mutatványaink néha látványosak, de nem bírják az időt. Pedig eredetileg azért hoztunk létre műveket, azért írtunk, zenéltünk és festettünk képeket, azért tanítottunk és prófétáltunk, hogy a világot átvarázsoljuk. Nem sikerült.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a320-57c9″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Margit napja

A néphagyomány szerint ez a nap alkalmas a retek elvetésére, mert az jó gyenge marad. Tyúkültetésre is alkalmasnak tartják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 5.). Író, kritikus, publicista. 1914-től az ungvári állami főreáliskolában magyar-francia szakos tanárként dolgozott. Ungvár meghatározó szerepet játszott életében, itt lett az esszéíró Szabó Dezsőből szépíró. „A háború első három évében  Ungvárt voltam tanár – vallotta –… ott ismertem meg minden emberi szenvedést, ott láttam meg a tragikus ember minden útját.” Két tanulmánya és  tizennyolc elbeszélése született  itteni tartózkodása idején. Tanárok (Nyugat, 1916) című elbeszélésében bemutatta Ungvár mindennapjait, az iskola életét, tanárait. Első kisregényét, a Nincs menekvést is az Ung megyei Könyvnyomda adta ki 1917-ben. Itt született meg legnagyobb regényének, Az elsodort falunak alapgondolata is: „Egyszer aztán az ungvári Cikerén bujdosva: belém hullt ez a cím: Elsodort falu. Hónapokig hordtam magamban. Egy elbeszélés is próbálkozott belőle, mely az elsodort falusi házak és a tengerré lázadó patak drámáját akarta egy pár jelenetbe domborítani. Két-három oldal meg is született belőle, s négy-öt első mondata a későbbi regény első mondatai lettek…”

1915-ben írta, s innen publikálta a Tett hasábjain a magyar irodalmi avantgard programtervezetét.

Szabó Dezső a 30-as években, előadókörúton járt ismét Ungváron.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1879-ben Szabó Dezső író. Az ifjúság lelkesen hallgatta előadásait, nagy szerepet játszott a nemzeti sorskérdések iránti érdeklődés ébren tartásában.

–         Márkus László (1928) színész, játékait könnyed, természetesen áradó humor jellemezte.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a320-57c9″][vc_column_text]ELKÖTELEZETTSÉG

„Mert én magam adtam szavamat az Úrnak, és nem vonhatom vissza.” (Bírák 11:35)

Miután megérkezett az Újvilágba, a spanyol hódító, Cortez felgyújtotta a hajóit, amit a partra szállt legénység döbbenten és rettegve nézett. Egyetlen tettel Cortez biztosította elkötelezettségüket az új terület felfedezésére, így gondoskodott arról, hogy soha ne adják fel, és ne akarjanak visszafordulni. Tudod mit? Ha nincs más választásod, akkor világosabban látod a dolgokat, felhagysz a halogatással, és könnyebben tudsz dönteni. Ha sarokba vagy szorítva, akkor megtanulsz mélyebbre ásni magadban, s így felfedezed Istentől kapott erősségeidet, melyeknek létezéséről eddig talán nem is tudtál. Ha szorít a határidő, akkor beindul a kreativitás. Semmi sem erősíti úgy az elkötelezettséget, mint a kudarctól vagy a szégyentől való félelem. John Freeman mondja a The Tyranny of E-mail [Az e-mail zsarnoksága] című művében: „Az egyik legértékesebb modern erőforrásunk a figyelmünk. Ha elpazaroljuk felületes kommunikációra, nem marad belőle semmink, amikor igazán szükségünk lenne rá.” A figyelemelterelés elszívja az energiát, elhomályosítja a látást, és megtöri a lendületet. Tervek kudarcba fulladnak, vállalatok csődbe mennek, és házasságok tönkre mennek, mert a figyelemelterelő dolgok elszipolyoznak minket, és aláássák kapcsolatainkat. Ne úgy éld le az életedet, hogy visszatekintve rádöbbenj, elveszítettél értékes dolgokat azért, mert jelentéktelenekkel foglalkoztál. Jefte fogadalmat tett Istennek, ami nagy győzelemre vezette Izráel népét, őt pedig vezető pozícióba juttatta. Neked is vállalnod kell ezt az elkötelezettséget: „Mert én magam adtam szavamat az Úrnak, és nem vonhatom vissza.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]