2016. július 13., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jenő – magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A világ tele van olyan dolgokkal, amelyeket nem érthetünk, nem tudhatunk. Ezért nem szabad soha azt mondani valakiről, hogy ez ilyen vagy olyan ember, mert ezt és ezt csinálta. Nem, ezt nem szabad mondani soha. Mert nem lehet tudni, mi mozgatja az embereket. Mi az, ami ide vagy amoda löki… Valami történik, és az egész elfordul erre vagy arra. Az ember sohasem tudhatja, mert amit az ember lát, az semmi. A nagy dolgok úgy történnek, hogy nem láthatja senki más, csak akinek szól.”

Wass Albert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b4c6-279c”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Egan Ede (Csáktornya, 1851. július 13. – Ungvár, 1901. szeptember 20.). Mezőgazdasági szakember, miniszteri biztos. Nagyapja Írországból települt Magyarországra, apja Vas megyében vásárolt birtokot. Egan szombathelyi tanulmányait követően a hallei és a bécsi mezőgazdasági főiskolán szerzett nemzetgazdasági és agrárjogi képzettséget. Évekig csehországi családi birtokukon dolgozott, majd hazatérve a földművelésügyi minisztérium szolgálatába állt, 1883 és 1890 között országos tejgazdasági felügyelő. Az 1880-as évektől számos magyar és német nyelvű szakmunkája jelent meg. Később Németországba költözött, ahol felesége birtokát kezelte, közben Svájcban tanulmányozta a hegyvidéki gazdálkodást és állattenyésztést. 1897 őszén Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felkérte a ruszin parasztság tarthatatlan helyzetének megoldására irányuló kormányprogram kidolgozására. November 5-én Egan Bereg megyébe utazott. Faluról falura járt, beszélgetett a helybeli ruszinokkal, adatokat gyűjtött, tanulmányozta az emberek életkörülményeit, s megírta A ruszin parasztság helyzete Magyarországon című tanulmányát. 1898-ban Darányi miniszteri biztosnak nevezte ki Egan Edét, és megbízta az ún. „hegyvidéki akció” levezénylésével. Először a Bereg vármegyéhez tartozó szolyvai járásban indult el a mozgalom. A kormány 25 évre 12 600 katasztrális holdat bérelt a földművesek részére a Schönborn-uradalomból, amelyet 4132 ruszin gazdálkodónak adtak bérbe 1,5-4 forintért. A kirendeltség minden évben a nyári mezőgazdasági munkák idejére idénymunkásokat szerződtetett az Alföldre, s így évente 5-10 ezer ember talált munkára.  Két évvel később Egan a viszonylagos eredmények láttán, tervbe vette az akció kiterjesztését Bereg, Ugocsa, Ung és Máramaros megye valamennyi hegyvidéki járására.  Egan a ruszin parasztság helyzetéért többek között a Galíciából és Oroszországból bevándorolt zsidó uzsorásokat okolta, akik szerinte kocsmáikkal és zughiteleikkel nyomorba döntötték a hegyvidékek lakóit.

Egan tevékenysége elégedetlenséget keltett a helybeli hivatalnokok és egyes politikusok körében, ezért meg akartak szabadulni tőle. 1901. szeptember 20-án, Ungvárról Szerednye felé tartva, a Lázi-domb közelében rejtélyes  körülmények között halálos lövés érte.

Temetésén Ungváron ruszinok ezrei vettek részt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Rubik Ernő (1944) építész, tárgytervező születése. A róla elnevezett „bűvös kocka” feltalálója, mely az egész világon elterjedt logikai játékká vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b4c6-279c”][vc_column_text]JÓZAN GONDOLKODÁS (3)

„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Timóteus 1:7)

Azt kérdezed, mi ez a „józanság lelke”, amit Istentől kaptunk? Az eredeti görögben álló szó ezt jelenti: „józan, ésszerű, logikus, realista.” Ez magában foglal többféle tulajdonságot, mint például: 1) Önfegyelem. Azt jelenti, hogy saját józan gondolkodásodon kívül semmi nem irányít, sem emberek, sem körülmények, sem ösztönök, sem érzelmek, sem emberi értelem, és főleg nem a félelem. Mindig kezében tartja az irányítást. Akkor is, ha olyan problémákkal nézünk szembe, amelyekre nincs egyszerű megoldás, az önfegyelem Isten Igéjének igazságába veti horgonyát. 2) Tisztánlátás. Ami bölcsen különbséget tud tenni felmerülő lehetőségek között. Meg tudja különböztetni a valóságot a fantáziától, a jót a rossztól, a hatékonyt a hiábavalótól, az értékest az értéktelentől. Ez az adottság segít jó döntéseket hozni bonyolult helyzetekben is. 3) Összpontosítás. Lézerpontosan fókuszál a célra. Egy tökéletesen behangolt vevőkészülékhez hasonlóan torzítás nélkül veszi az adást, és ellenáll minden más, figyelmünkért versengő hanghullámnak. Korlátot szab minden interferenciának, bizonytalanságnak, zavarnak. Amint „ráhangolódott” a feladatra, a józan gondolkodás segít erődet az elsőrendű fontosságú dolgokra koncentrálni. 4) Rendszerezettség. A dolgokat folyamatában figyelő gondolkodásmód, ami ok-okozatelve alapján működik. Az foglalkoztatja, hogyan juttasson el A-ból B-be – a kitűzött cél megvalósításához – egymást követő célszerű lépések sorozatával. Isten csodálatosan alkotott meg (ld. Zsoltárok 139: 13-16), és Teremtőd gondolkodása tükröződik abban a gondolkodásban, amit neked adott, hogy használd. Most már tudod, ki vagy, indulj hát, és tapasztald meg, mit jelent bővölködő életet élni (ld. János 10:10).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b4c6-279c” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Henrik

Henrik bajor herceg 973-ban született, Szent István királyunk sógora volt. Szent Imre az ő nevét kapta a keresztségben. Német királlyá választották. A pápa 1014-ben római császárrá koronázta. Egész élete összefonódott az egyház életével. Minden erejével támogatta az egyházi reformokat, a szerzetesrendeket. Igen sokat áldozott a templomok építésére. Több püspökséget alapított. Az általa épített bambergi székesegyházban van eltemetve. III. Jenő pápa 1146-ban iktatta a szentek sorába.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]