„Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát” – a KMPSZ tanévnyitó ünnepsége
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében központi tanévnyitó ünnepséget tartottak a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára Aknaszlatinán szeptember 10-én.
Az ünnepségnek az aknaszlatinai római katolikus templom adott otthont, ahol elsőként Béres István, a helyi egyházközség plébánosa köszöntötte a résztvevőket, majd Isten áldását kérte a kárpátaljai iskolásokra, tanárokra, tanítókra, nevelőkre, szülőkre, nagyszülőkre, s az új tanévre.
Ezt követően a rendezvény házigazdája, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ünnepi beszédében köszönetét fejezte ki a magyar államnak, hogy idén 2370 kárpátaljai magyar iskolás és 350 kísérőtanár vehetett részt az Erzsébet-táborokban.
Az elnök asszony arról is beszámolt, hogy az Ukrajnában kiéleződött politikai/gazdasági helyzet miatt és Magyarország erősödő politikai tekintélyének köszönhetően megnövekedett az érdeklődés a magyar tannyelvű iskolák iránt. Az iskolai tannyelvkiválasztásnál megfordult a tendencia: míg a korábbi években a magyar szülők is ukrán nyelvű tanintézménybe íratták gyermekeiket, az elmúlt két évben a magyarul nem tudó gyerekeket is magyar tannyelvű iskolákba adják. Ez a tendencia új kihívást jelent a magyar tannyelvű iskolák és az ott dolgozó pedagógusok számára.
A magyar nyelv tanulása a felnőttek körében is népszerűvé vált, kétezren iratkoztak be a Rákóczi-főiskola által szervezett magyar nyelvtanfolyamokra.
A magyar nyelvet választhatóan második idegen nyelvként oktatják az ukrán tannyelvű iskolák 5–11. osztályaiban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából ezer tankönyvet biztosítottak az oktatáshoz. A magyar mint idegen nyelv oktatását nagyban elősegítené, ha sikerülne elérni, hogy az oroszhoz hasonlóan magyarból is lehessen külső független tesztet tenni. A magyar nyelv státuszát erősítené az is, ha a magyar tannyelvű iskolákban engedélyeznék a komplex belső érettségit az oktatás nyelvéből, vagyis magyar nyelvből.
A KMPSZ elnöke a kárpátaljai oktatásban felmerülő problémákról is beszámolt. További gondot okoz a tankönyv- és a módszertani eszközellátás. A probléma megoldása lehetne, ha a minisztérium létrehozna kárpátaljai központtal egy magyar tankönyvkiadót.
Az anyanyelvi oktatásra az is kedvezőtlenül hat, hogy a nehéz gazdasági helyzet és az alacsony bérezések miatt sok pedagógus külföldön vállalt munkát. Jelenleg Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban 70 tanári állás betöltetlen. Míg Magyarországon egy pedagógus bére elérheti a 200 ezer forintot, addig Ukrajnában a legmagasabb pedagógusi fizetés a 60 ezer forintot sem haladja meg. Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki Magyarországnak az évi százezer forintos pedagógusi bérkiegészítésért.
Beszédében az elnök pozitívan értékelte, hogy idén 1940 elsős kezdte meg a tanévet, így összesen 16 764 diák tanul Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban. „Számukra kell élménnyé tenni az iskolát, és megadni a lehetőséget, hogy minél teljesebb életet élhessenek” – tette hozzá az elnök asszony.
A KMPSZ elnöke Márton Áron buzdító idézetével nyitotta meg a 2016/17-es tanévet: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve.”
Grezsa István, Magyarország kormányának miniszteri biztosa kihangsúlyozta, hogy az erősödő Magyarország elkötelezte magát a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulásáért, s mindent megtesz annak érdekében, hogy Kárpátalján megmaradjon a magyar szó. A kormánybiztos bejelentette, hogy januárban pályázatot hirdetnek 10 pedagógusi állás betöltésére a Felső-Tisza-vidéken. A program szakmai részét a KMPSZ fogja kidolgozni.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának biztosa, az Oktatási Hivatal elnöke Reményik Sándor szavaival köszöntötte a jelenlévőket: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát.” Beszédében kiemelte, példaértékű, hogy közel száz évvel a trianoni békeszerződés megkötése után a Kárpát-medencében megmaradtak a magyar nyelvű egyházak és iskolák.
Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke jelzésértékűnek nevezte, hogy a központi tanévnyitó Isten házában került megrendezésre, ugyanis ez arra utal, hogy ragaszkodunk értékeinkhez, a kereszténységhez és a magyar kultúrához.
Vass Ilona, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója a kárpátaljai oktatási, szociális és kulturális intézményekben megvalósított fejlesztésekről számolt be. Beszédében elmondta, hogy az elmúlt nyáron folytatódott a Keleti Partnerség program, melynek keretében 22 intézményben 39 fejlesztési feladat valósult meg. A kárpátaljai magyar tannyelvű szakképzés fejlesztésére irányuló program tovább folyatódik. Ennek keretén belül fejleszteni fogják a Jánosi Mezőgazdasági Líceumot, a Tiszabökényi Iskolaközi Oktatási és Termelői Tankombinátot, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének nagydobronyi gyakorlóbázisát és a Beregszászi Szakszolgáltatási Líceumot.
Az ünnepi beszédek után az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola első osztályosai zenés-verses összeállítást adtak elő.
A műsor után Brenzovics László átnyújtotta a kisdiákoknak a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány és a KMPSZ által összeállított iskolakezdő csomagot, majd Béres István atya Isten áldását kérte a gyermekekre.
Papp Melinda, a helyi iskola 11. osztályos tanulója Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét adta elő.
Rozmán Erzsébet nyugalmazott pedagógus a munkája során szerzett tapasztalatairól mesélt, s tanácsokkal látta el a jövő pedagógusait.
Mitru Barbara, az iskola egykori tanulója a Szlatinia öreg templom című népdalt énekelte el.
Fiú Renáta pályakezdő pedagógus a kezdeti nehézségekről, kitűzött céljairól és a tanítás örömeiről beszélt.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.
Pallay Katalin
Kárpátalja.ma