2016. szeptember 15., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Enikő – Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

Melitta – görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Bármit teszel az életben, mindig lesznek emberek, akiknek csak egy vagy a sok közül.”

Csontos Márta

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93fb38-d0e4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Eötvös Tamás (Vásárosnamény, 1800. május 26. – Pest, 1867. szeptember 16.). Vásárosnaményi földbirtokos, Bereg megye alispánja, több ízben országgyűlési képviselője. Már nagyapja is Bereg megye alispánja és országgyűlési követe volt. Feltehetően jogot végzett. 1832-ben Bereg megye főszolgabírája. Négy évet töltött Pozsonyban, itt ismerkedett meg Széchenyi reformeszméivel. 1835-ben másodalispán. 1841. március 5-én ő alapította a Bereg megyei Kaszinót. Az ő és a Bay György adományából vásárolták a Kaszinó első könyvtárát. A szabadságharc kitörésekor nemzetőr őrnagyként megszervezte a Bereg megyei nemzetőrséget. 1800 nemzetőr parancsnokaként a Galíciai határ őrzéséről gondoskodott. Elérte, hogy a munkácsi vár császári katonasága békésen elvonuljon a Vereckei-hágón keresztül.

1848 novemberétől 1849 januárjáig Munkács városának parancsnoka. Febrár 4-én  Ung megye kormánybiztosa, május12-től hatásköre Bereg megyére is kiterjedt. Május 16-án Bereg megye főispánja lett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Marhakupecként eljutott székelyföldi rokonaihoz, itt élt 1850 tavaszáig. Ekkor közvetlenül Haynaunál feladta magát. 1851. október 11-én teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, az ítéletet azonban 1852 májusában hatévi várfogságra módosították. Josephstadtban, majd Munkács várában raboskodott, hat év múltán szabadult. 1861-ben és 1865-ben a munkácsi járás képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában, csatlakozott Deák Ferenchez. 1867-ben a koronázási ünnepségek alatt tüdőgyulladást kapott és nem sokkal később meghalt.

Gazdasági cikkei jelentek meg a Magyar Gazdában.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Albert Flórián (1941) születése, az FTC labdarúgója 75-szörös magyar válogatott, világválogatott, Aranylabdás.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7fb38-d0e4″][vc_column_text]AMIKOR NEM ÉRTED
„A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink…” (5Mózes 29:28)

Amikor nem érted, mi történik az életedben, kezdd azzal, amit biztosan tudsz, nevezetesen, hogy Isten mindenkor jó, és az ő „szeretete mindörökké az istenfélőkkel van” (Zsoltárok 103:17). Isten nem ingatag, nem szeszélyes. Nem úgy van, hogy egyik nap megáld, másik nap megátkoz: „irgalma minden reggel megújul” (Jeremiás siralmai 3:22–23 KJV). Viszont vannak dolgok, melyekről Isten úgy dönt, hogy felfedi előttünk őket, és vannak titkok, melyeket nem – a saját érdekünkben. Beth Jones író mondta: „Ha Isten valamit eltitkol előlünk, azt a mi javunkra és mások javára teszi… Például nem beszéli ki bűneinket, gyengeségeinket, hitetlenségünket, testiességünket, önzésünket vagy büszkeségünket másoknak. Ha valami történik, annak Isten tudja az okát… a titkok az Úréi. Ha pedig valamit feltár előttünk, azért teszi, mert azt akarja, hogy hit által abban az igazságban járjunk. Például kijelenti jellemét és akaratát Igéjében… hogy hit által élhessünk abban a tudatban, hogy ő jó, igazságos, szeretetteljes, nagylelkű, irgalmas, hűséges, kegyelmes, türelmes; és hogy megvált, meggyógyít, megszabadít, helyreállít, megszentel és megáld. A kinyilatkoztatott dolgok a mieink. Ha nem is értjük, miért történik valami, azért valamit biztosan tudunk. Isten Igéje valóságosabb és igazabb, mint a körülményeink és tapasztalataink… az, hogy Isten mindent tud rólunk, még nem jelenti azt, hogy mindent el is mond nekünk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Isten akkor is jó, amikor a dolgok rosszul mennek. Ő adni szeret, nem elvenni… áldani, nem átkozni… és bármi is történik, vagy éppen nem történik meg, vele végül győzni fogunk!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2fb38-d0e4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]A fájdalmas Szűzanya

Szűzanyánk Fia életét kezdettől fogva kísérte. Mi sem természetesebb, mint hogy a kereszt alatt is ott találjuk. Fájdalma határtalan, de az igent, amelyet az angyalnak kimondott, és azóta újra és újra kimondta, itt újra kimondja. A fájdalmas anya fájdalmán átszűrődik a feltámadás fénye, hogy minden fájdalmunk enyhülést találhasson a szenvedő Jézusnál, és az Ő fájdalmas édesanyjánál.

Simeon megjövendölte Mária szenvedését, a hét Tőrszúrást, latinul „Transfixio”-t. (Lk 2, 34-35) A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő Anya ábrázolása, igen gyakran ölében a halott Fiával szerepel (Pieta). Az Egyház megemlékezik Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is.

Isten Anyjának szenvedéseit már a liturgikus ünnepek elrendelése előtt is tisztelték. 1233-ban hét firenzei alapító: a szerviták rendjét (Mária szolgáinak rendje) alapította. Feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését. 1304-ben XI. Benedek pápa jóváhagyta a rendet. 1888-ban XIII. Leó pápa a „hét alapítót” szentté avatta és ezt az ünnepet február 11-ére tette.

1423-ban a Kölni zsinat elrendelte ennek az ünnepnek a beiktatását, Húsvét utáni 3. vasárnapjára. XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére. 1814 után VII. Piusz pápa a napoleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette. Most szeptember 15-én ünnepeljük.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]