Mi okoz fertőző agyhártyagyulladást?
Nemrégiben Kárpátalján felröppent a hír, hogy fertőző agyhártyagyulladást diagnosztizáltak néhány beteg esetében. Az MTI tájékoztatása szerint múlt szombaton Magyarországon is kórházba szállítottak egy halásztelki óvodást járványos agyhártyagyulladás, egész pontosan meningococcus-fertőzés miatt.
Az origo.hu hírportálon megjelenő cikk a megbetegedés körülményeivel, a gyógyítási, illetve megelőzési lehetőségekkel foglalkozik. Az alább olvasható információk mindannyiunk számára hasznosak lehetnek.
Az agyhártyagyulladást többféle baktérium is kiválthatja
Agyhártyagyulladásnak nevezzük az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos állapotát.
„Előidézheti számos baktérium, vírus, egysejtű gomba és protozoon is. A leggyakoribb bakteriális kórokozók a Neisseria meningitidis és a Haemophilus influenzae (Hib) baktériumok, de ezeken kívül a Streptococcus pneumoniae, a Listeria monocytogenes és az Escherichia coli baktériumok is kiválthatják. Az általuk okozott kórképet összefoglalóan Meningitis purulentának, magyarul gennyes agyhártyagyulladásnak nevezzük” – tájékoztatta az [origo]-t a megyei tiszti főorvos.
Járványos vagy fertőző agyhártyagyulladásnak a Neisseria meningitidis vagy más néven meningococcus baktérium okozta megbetegedést nevezzük. A meningococcus-fertőzés kockázata a legnagyobb az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél, a következő legveszélyeztetettebb korcsoport pedig az 1-5 évesek. Ugyancsak érzékenyek a betegségre a 15-19 éves fiatalok.
A betegség tünetei a magas láz, a hányinger, hányás, a fejfájás, illetve a tarkómerevség. Gyanús tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, a kezelés pedig kórházban, fertőző osztályon történik.
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás időben megkezdett terápia esetén a legtöbb esetben maradványtünet nélkül gyógyul. Késve kezdett kezelés esetén azonban súlyos maradványtünete lehet a rokkantság.
Oltásokkal védekezhetünk a kór ellen
„Az agyhártyagyulladást okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed. Az emberi szervezeten kívül nagyon rövid időn belül elpusztul. A betegség csak szoros kontaktus – együttélés vagy egy helyiségben néhány méteres közelségben való hosszabb idejű tartózkodás – esetén terjedhet, és ekkor is nagyon ritkán igazolható kapcsolat a megbetegedések között. A Népegészségügyi Hálózat ingyen biztosítja a továbbterjedés megelőzésére az antibiotikumot a beteggel a tünetek megjeleneését megelőző 10 nap folyamán szoros kontaktusba került személyek számára” – tájékoztatott dr. Homor Zsuzsanna.
Az agyhártyagyulladást kiváltó baktériumok néhányával szemben létezik védőoltás.
A Haemophilus influenzae baktérium elleni oltást a kötelező védőoltások keretében ingyenesen megkapja minden magyar kisgyermek még 1 éves kor alatt.
A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) baktérium elleni oltás nem kötelező, de ingyenesen kérhető minden két év alatti kisgyermek számára. E baktérium fertőzése szempontjából leginkább a fél év alatti gyermekek vannak veszélyeztetve, ezért javasolt már 2 hónapos korban kérni az oltási sorozat megkezdését a gyermekorvostól.
A meningococcus elleni oltás szintén nem kötelező, de az előzővel ellentétben fizetni kell érte. Mivel az öt év alatti gyerekek a legveszélyeztetettebb korcsoport, az oltási sorozatot javasolt minél fiatalabb életkorban elkezdeni.