Lavrov: törvényes célponttá válhatnak Aleppóban a Washington által támogatott fegyveresek

„Törvényes célponttá” válhatnak Aleppóban az Egyesült Államok által támogatott, mérsékeltnek mondott szíriai ellenzéki erők, ha nem különülnek el az an-Nuszra Front terrorszervezet (újabb nevén: a Dzsabhat Fatah as-Sam) fegyvereseitől – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a ciprusi hivatali partnerével, Joannisz Kaszulidesszel közösen megtartott hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Az, hogy mindenki arról kezdett el beszélni, hogy a Nuszra támadja a szíriai kormányerők állásait, arról tanúskodik, hogy minden olyan méreteket öltött (Aleppóban), hogy már nem lehet szemet hunyni a kilengések fölött” – hangoztatta az orosz diplomácia vezetője, aki konkrétumok említése nélkül azt állította, hogy már a nyugati médiában is elismerik az an-Nuszra Front vezető szerepét.
Kétségbe vonta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint Aleppónak a szíriai kormányerők által körülzárt keleti negyedeiben, ahonnan a Damaszkusz-ellenes erők kitörni próbálnak, az an-Núszra Front mellékszereplő lenne.
„Nuszra két-háromszáz fegyverese nem tudna ilyen hatást előidézni és ilyen mennyiségű támadást végrehajtani. Ez újból arról győz meg bennünket, hogy a többi csoportosulás közvetlen társulásban áll velük” – mondta Lavrov.
„Ismét felhívjuk partnereinket, akiknek befolyásuk van az ellenzékre, hogy (annak erői) haladéktalanul váljanak le a Nuszráról, azért hogy a terroristák elleni harcra összpontosítsunk. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ENSZ határozataival összhangban legális célponttá válnak” – hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz és a szíriai légierő immár csaknem két hete nem bombázza Aleppót. Véleményes szerint ennyi időnek elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy a mérsékeltnek mondott ellenzéki erők elkülönüljenek az an-Nuszra fronttól.
„Ha az elkülönülés nem történik meg, akkor korrigálnunk kell az álláspontunkat. Korábban azt mondtuk, hogy az Egyesült Államok vagy nem képes vagy nem tudja leválasztani az ellenzéket. Most azt lehet majd mondani, hogy nem akarja. Bízunk benne, hogy az önfenntartási ösztön felülkerekedik, mert a terroristákkal összejátszani mindig veszélyes. Az amerikaiak ezt jobban tudják, mint bárki más” – tette hozzá.
Lavrov kijelentette, hogy a hmejmími és a tartuszi orosz bázisok elegendőek a szíriai terrorelhárítási műveletek végrehajtásához. Mint mondta, a Joannisz Kaszulidesszel folytatott tárgyalásain nem szerepelt témaként, hogy Oroszország támaszpontokat hozzon létre Cipruson. Ezt Kaszulidesz is megerősítette.
Lavrov egyébként egy, az orosz állami televízió Rosszija 1 csatornáján vasárnap este bemutatott, Jevgenyij Primakov néhai orosz külügyminiszterről és miniszterelnökről készült dokumentumfilmben nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a nyugati államok, de elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, a Szíriával kapcsolatos „hisztériában” a „nyilvános sértésekig” is elmennek Oroszországgal szemben. Kifogásolta, hogy Washington „háborús bűncselekmények” elkövetésével vádolja Moszkvát, miközben Jugoszláviában polgári célpontokat bombázott.
A Jugoszlávia elleni (NATO-)fellépést „agressziónak” minősítette és hangsúlyozta, hogy „1945 után ez volt az első fegyveres támadás Európában, amelyet egy szuverén állam ellen elkövettek”.
„Emlékeztetnék rá, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni agresszió polgári célpontok elleni támadások hatalmas mennyiségével kapcsolódott össze, beleértve egyebek között Szerbia televízióját, hidakat, amelyeken polgári utasszállító vonatok közlekedtek, és sok minden mást. Több ezer halott, köztük néhány száz gyerek, negyedmillió menekült, akikről azóta sem emlékezett meg senki” – mondta.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet 489 és 528 közöttire becsülte meg az 1999-es, 78 napig tartó NATO-légihadjárat polgári áldozatainak számát. A szerb kormány szerint ezzel szemben legkevesebb 2500 civil halt meg és további 12 500 megsebesült. Belgrád becslése szerint 25 ezer lakóház sérült meg, valamint 470 kilométernyi közút és 600 kilométernyi vasút semmisült meg. A szerb védelmi minisztérium azt közölte, hogy légicsapások következtében 631 katona meghalt, 28-nak pedig nyoma veszett.