Megjelent Szikura Józsefnek és Szikura Anitának a Juno nemzetséget áttekintő botanikai összefoglaló munkája
A budapesti székhelyű Publio Kiadó gondozásában Genera Juno Tratt. (Iridaceae) címmel nemrégiben látott napvilágot Szikura Józsefnek
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorának és leányának Szikura Anitának, a kijevi Dragoman Egyetem docensének közös munkájaamelyben a növényrendszertan egyik kuriózumaként emlegetett, és sokáig a nőszirmok nemzetségéhez (Iris) sorolt Juno nemzetség legfrissebb kutatási eredményeiről számolnak be.
A növényvilág ezen képviselőiről a svéd Carolus Linné is említést tett már 1753-ban, Genera Plantarum címmel megjelent művében. Linné rendszertanilag tévesen, a Nőszirmok (Iris) nemzetségéhez sorolta ezen növénycsoport tagjait. Linné és az őt követő botanikusok munkáját nehezítette, hogy külső megjelenésükben a nemzetség tagjai az Irisekre emlékeztető morfológiai bélyegeket viselnek. A kutatók kitartó munkája idővel felfedte Juno-k titkát. A beható és részletes botanikai vizsgálatok során sikerült olyan alaktani különbségeket kimutatniuk, amelyek indokolttá tették rendszertani helyük felülvizsgálatát és az Irisektől való elkülönítésüket. Nevüket Leopold Trattinik osztrák botanikustól kapták, aki 1817-ben Saturnus római istenség leányáról, Juno-ról nevezte el az új nemzetséget.
A nőszirmoktól való különbözőség bizonyítékait kimutatták a virágstruktúra felépítési sajátosságaiban, a nőszirmokra jellemző gyöktörzs hiányában, valamint az Irisektől eltérő, nem kardszerű, hanem vályúhoz hasonlító levélszerkezet jelenlétében is.
A Junó nemzetség képviselői elsősorban a sztyeppék, az agyag-, a lösz- és a kősivatagok jellemző növényei. Képviselőiket három földrészen is fellelték már. Elterjedésüket tekintve jelentős állományaik találhatóak Közép-Ázsiában, Afrikában és Európa kaukázusi vidékein.
Napjainkban csaknem 50 fajukat tartják számon. Vannak közöttük közép- és magashegyvidéki genusok is, ugyanakkor kiválóan alkalmasak üvegházi, valamint szabadföldi hajtatásra. Virágzásuk kora tavasztól nyár elejéig tart, csoportosan ültetve igen mutatósak, sziklakertek kedvelt és nagyrabecsült díszei! Viszonylag könnyen szaporítható, őszi vetésű növények.
Az angol nyelven írt növénytani összefoglaló munka elektronikusan is elérhető és díj ellenében letölthető az amazon.com internetes portálról.
forrás:kmf.uz.ua