2016. december 3., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.

Olívia – latin eredetű; jelentése: olajfa.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni – ez az élet.”

Madách Imre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930b43-0b01″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kricsfalusy Vilmos (Máramarossziget, 1845. február 8. – Máramarossziget, 1894. december 3.). Ügyvéd, országgyűlési képviselő. Gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten, Szatmáron és Nagyváradon végezte, jogot Pesten és Nagyváradon tanult. 1867-ben Nagyváradon megválasztották városi tanácsosnak 1868-ban ügyvédi irodát nyitott. Tagja lett a városi és a megyei képviselőbizottságnak 1884-ben és 1887-ben szabadelvű párti programmal a huszti kerület képviselője lett. Baross Gábor, a közmunka és a közlekedési ügyek minisztere kinevezte tanácsosának, de másfél év múlva beadta lemondását és visszatért ügyvédi praxisához. Az ügyvédi kamara elnöke lett. 1871-72-ben  a Szigligeti Közlönytszerkesztette, vezércikkírója volt  a Máramarosi Lapoknak. Országgyűlési beszédei a Naplókban találhatók.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Átadják a Hajós Alfréd építész tervei alapján készült Mardit-szigeti Nemzeti Sportuszodát (1930).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70b43-0b01″][vc_column_text]NE LÉGY OLYAN KRITIKUS (3)!

„A testvérszeretetben legyetek egymást iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők” (Róma 12:10)

Az ítélkező lelkület talán nem rombolja le Istennel való kapcsolatodat, de biztosan korlátozza képességedet, hogy átéld szeretetét, jelenlétét és áldásait. Figyeld meg, Isten volt az, aki leprát küldött Mirjámra. Azzal kezdte, hogy öccsét kritizálta, és azzal végezte, hogy érezte ennek következményeit az Istennel való kapcsolatában. Miért?  Mert Isten odafigyel arra, hogy bánunk egymással! Talán azon tűnődsz: „Miért csinál ebből ekkora ügyet Isten?” Mert ha a bűnt választod, azzal a szenvedést választod magadnak. Minden amit Isten bűnnek tart, árt neked. Minden. Amikor isten valamire azt mondja, ne tedd, akkor az igazából azt jelenti: „Ne okozz fájdalmat önmagadnak!” Amikor azt mondja: „Ne kritizálj!”, nem valamilyen élvezettől akar megfosztani. Azt mondja, hogy az ítélkező lelkület ellenkezik azzal akivé teremtett, amire elhívott. Ahogy a halak arra lettek teremtve, hogy ússzanak, a madarak arra, hogy repüljenek, te arra lettél teremtve, hogy Istennel való közösségben élj – és az ítélkező lelkület gátolja ezt a kapcsolatot. Még a nem kifejezetten vallásos emberek is tudatában vannak a z ítélkezés negatív hatásainak. Dr. Davis Fink a Release from Nervous Tension [Szabadulás az idegfeszültségből] című könyv szerzője, ezernyi mentálisan vagy érzelmileg sérült embert tanulmányozott. Két csoporttal dolgozott, a stresszesekkel és a stresszmentesekkel. Végül egy tény emelkedett ki: a stresszes csoport olyanokból állt, akiknek szokásuk volt a hibakeresés és a körülöttük élő emberek kritizálása. A másik oldalról a stresszmentes csoport tagjai szeretetteljesen és elfogadóan bántak az emberekkel. Kétség sem fér hozzá, az ítélkezés önpusztító életmód. Ne válaszd tehát!  

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20b43-0b01″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Xavéri Szent Ferenc áldozópap

Szent Ferenc, a missziós pap, Istent mutatta fel azokon a területeken, ahova eljutott. Isten hegyére, Isten lakomájához vezette a népeket. Adventi utunkon mi is szeretnénk meglátni azokat, akik körülöttünk éhezik és szomjazzák Isten igéjét.
FERENC 1506-ban született Spanyolországban, Javier (Navarra) várában. Apja a királyi tanács elnöke volt. Ő maga előkelő megjelenésű és büszke magatartású volt, nagy tudományos karrierről álmodott, erre minden adottsága meg is volt.
Párizsban tanult, és csak nehezen tudta megoldani, hogy egy rossz szándékú tanára hatására az erényes életútjáról le ne térjen. Szerencséjére egy másik tanára keze alá került, aki nagyon nagy tudású és jámboréletű volt, az ő vezetésével egyetemi tanár lett.
Lelki fejlődését szobatársai is segítették, ott ismerkedett meg Loyolai Szent Ignáccal, akivel mély barátságba került, és lelki vezetését elfogadva társai közé lépett. A barátságuk nyomán ő is a jezsuita rend egyik alapítója lett, 1534. augusztus 15-én a montmartre-i Chapelle du Saint kriptájában ő is megfogadta, hogy a Szentföldre zarándokol, majd onnan visszatérve minden erejét és tehetségét a pápa rendelkezésére bocsátja.
A zarándokút elején Velencében pappá szentelték 1537-ben, de a török-velencei háború miatt nem mehetett a Szentföldre. Bolognában, majd Rómában volt lelkipásztor, ekkor a szeretetszolgálatban dolgozott eredményesen. A lelkekért mindenre kész volt, tudott mindenkinek mindene lenni. Állandó imája volt: „Lelkeket, lelkeket adj nekem Uram!” Nagy buzgósága és kiváló szervező tehetsége sokat használt az induló rendnek.
A portugál király kérésére és Loyolai Szent Ignác döntése alapján hosszú fárasztó és veszélyes utazással Indiába utazott. Missziós tevékenységével óriási eredményeket ért el Indiában, Indonéziában, Japánban. 1541-től tíz éven át dolgozott a misszióban. Tanította a gyermekeket, gyóntatott, kollégiumot szervezett misszionáriusok képzésére. Egész falvakat térített meg, a keresztelésbe sokszor belefájdult már a karja, torka berekedt a sok szertartásba és imatanításba.
Kínába is elindult, mert látta, hogy a japánok teljesen a kínaiak hatása alatt állnak, azonban a csempész aki a kínai határon kellett volna, hogy átvigye, cserben hagyta, egyedül maradt Sancian szigetén, és ott halálos betegségben meghalt 1552-ben
Teste Goában nyugszik. A missziók védőszentje.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]