A KMPSZ XXIII. közgyűlésének állásfoglalása

XXIII. közgyűlését tartotta meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) december 3-án, melynek során a jelenlévők elfogadták a közgyűlés nyilatkozatát.
A KMPSZ állásfoglalását továbbította a Kárpátalja.ma szerkesztőségének, amelyet a következőkben olvashatnak:

Az utóbbi évek magyar állami támogatásának köszönhetően számos oktatási-nevelési intézmény megújult, korszerű ezközökkel lett felszerelve, rendeződött a kárpátaljai egyházi líceumok finanszírozásának kérdése. A gyerekek érdekeit szolgáló oktatási-nevelési, étkeztetési, üdültetési támogatás, a pedagógusok bérkiegészítése nagyban segítette a kárpátaljai magyar iskolák fennmaradását. A visszahonosításnak köszönhetően a Kárpát-medencében visszaállt a Trianon előtti állapot a munkaerőpiaci mozgás terén. A Kárpát-medence ismét úgy működik, mint ahogy azt tette ezer éven át: egy „közlekedő edény”-ként szolgál, ahol természetes a népmozgás. Az 1920-ban elzáródott csatornák feloldódtak és elkezdődött a kiáramlás, amit csak a gazdasági-politikai egyensúly beállta stabilizálhat, vagy ellensúly hatására csökkenthető. Ennek elsősorban az instabil ukrajnai gazdaság és politika az oka.

Aggodalomra ad okot, hogy a regionális nyelvekről szóló törvény bevezetése tekintetében nem történt előrelépés, sőt annak érvényességét tárgyalja az ukrán alkotmánybíróság. Az új oktatási törvény vitája kapcsán a parlamentben olyan törvénymódosítási javaslatokat tettek az ukrán értelmiségi aktivisták javaslatára a honatyák, melyek jelentősen korlátoznák a kisebbségek anyanyelvű oktatásának jogát, szűkítenék lehetőségeiket.

A magyar iskolák végzősei számára nem biztosított az esélyegyenlőség a felsőoktatásban. A felvételikor kötelező ukrán vizsgán ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztfeladatot kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizők írnak.

Sértő közösségünk számára, hogy míg az orosz nyelv vizsgatárgy lehet a független vizsgaközpontokban, addig ezt más nemzeti kisebbségek számára nem biztosítják.
A magyar iskolák tanulói számára nem biztosítják a művészet és képzőművészet, zeneművészet és technika tankönyveket, míg az ukrán és az orosz tannyelvű iskolák számára igen.

Az utóbbi évek intézkedései az ukrajnai magyar kisebbség tagjait másodrendű állampolgárokká teszi. Mindezek a rendelkezések az ukrán alkotmány, az ukrán törvények és a nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik.

Mindemellett a gazdasági helyzet is kihatással van a magyar oktatásra.

Ukrajnában 2011 és 2016 között 192 %-al növekedett a benzin literenkénti ára, a gázolajé 168 %-al, a villamosenergia 131 %-al, a földgáz 178 %-al, a hulladékelszállítás 203 %-al, az internethasználat 213 %-al, a telefon percdíj 511 %-al. Az áremelkedések mellett jelentősen csökkent a helyi pénz, a hrivnya dollárhoz viszonyított értéke. Míg 2011-ben a minimálbér dollárban kifejezett értéke 142 dollárt tett ki, addig 2015 végére már csak 49 dollárt ért. A pedagógusok bérének reálértéke is ennek az arányában, harmadára csökkent ebben az időszakban, 30-60 ezer forintnak megfelelő összeget ér. 2015-ben a Beregszászi járásban dolgozó pedagógusok átlagbére 3599 hrivnya, ami 42 350 forintnak felel meg.

A fentebb leírt folyamatok mellett a kárpátaljai magyar pedagógusok előtt azzal, hogy a magyar nemzet részeként visszakaphatták magyar állampolgárságukat kinyíltak az anyaországi és európai lehetőségek. Az anyaországban a pedagógusok életpálya-modell bevezetésével jelentősen nőtt a bérük, tervezhetővé vált jövőjük. Magyarországon egy pedagógus 150 000 – 200 000 forint közötti fizetést is kaphat. A Kárpátaljához közeli térségekben jelentkező pedagógushiányt Kárpátaljáról pótolták a települések, több helyen szolgálati lakást is biztosítva a jelentkezőknek. Az ajánlatok házhoz jöttek, mivel az álláshirdetések a kárpátaljai magyar lapokban is megjelentek.

A Petőfi-programban résztvevők, egyenrangú magyarokként ugyanazt a bért kapják, amit egy magyarországi pályázó, ha más országban tevékenykedik, ami havi 500 000 forintot tesz ki. Amennyiben szülőföldjükön, otthon vállalnak hasonló feladatot, már ez a bérezés nem jár nekik, így többen a kárpátaljai szórvány helyett a külföldi pályázatot célozták meg.
A komplex események hatására a 2016. október 5-i állapot szerint a 98 kárpátaljai magyar iskolából a nyár folyamán 221 tanár távozott. A mai napig 115 állás betöltetlen. Az iskolákban 131 pedagógus nem szakirányának megfelelő munkát lát el. Az iskolák adatai szerint 137, különböző szakos pedagógusra lenne igényük.

Annak érdekében, hogy az anyanyelvi oktatás terén biztosítsák az alkotmány által garantált kisebbségi jogok szűkítésének visszavonását, biztosítsák a valós esélyegyenlőséget az oktatás minden szegmensében:

• Tiltakozunk az ukrajnai kisebbségpolitikában tapasztalható, az európai normákat durván sértő tendenciák ellen, s erre felhívjuk az ukrajnai és nemzetközi politikai szereplők figyelmét.
• Az új oktatási törvény továbbra is biztosítsa az alkotmány által garantált kisebbségi jogokat, semmilyen tekintetben ne jelentsen szűkítést a korábban kialakult kisebbségi anyanyelvű/anyanyelvi jogok és lehetőségek terén.
• Az anyanyelvi oktatás fejlődése érdekében biztosítsák a nyelvhasználati jogokat a magyarok által lakta területeken, betartva a regionális nyelvekről szóló törvényt.
• A magyar tannyelvű iskolákban az érettségizők tehessenek komplex érettségit magyar nyelvből és irodalomból úgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik.
• Engedélyezzék és szervezzék meg a magyar, mint idegen nyelvvizsgát a független vizsgaközpontokban, ahogyan azt az orosz kisebbség számára lehetővé teszik.
• Ukrán nyelvből és irodalomból a kötelező érettségiket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, differenciáltan lehessen tenni. Külön vizsgateszteket dolgozzanak ki az ukrán szakra felvételizőknek, amely az anyanyelvi szintet jelentené a nemzetközi rendszerben; azok számára pedig, akik nem ukrán filológiára felvételiznek, kisebbségi oktatási intézményben érettségiztek, az ukránt a második nyelv követelményei szerint fogadják el.
• Az Ungvári Nemzeti Egyetmen az orvosi, fogorvosi, jogi, állam- és közigazgatás, építészmérnöki, gépészmérnöki szakokon az államilag finanszírozott keretszámoknak megfelelően határozzanak meg kvótát a kárpátaljai magyarok regionális számarányának (12%) figyelembevételével, melyekre a magyar tannyelvű iskolában érettségizettek egymás közötti versenyvizsgák alapján nyerhetnek felvételt.
• Állítsák vissza a magyar nyelvű csoportokat a kárpátaljai szakközépiskolákban, elsősorban a Beregszászi Hivatásos Szakszolgáltatási Líceumban. Bővítsék a szakközépiskolákban, technikumokban a magyar nyelven tanulható szakokat, szakmákat, hozzanak létre magyar csoportokat, vagy szervezzenek alcsoportokat, ahol részben magyar nyelven tanulhatnak szakmát a diákok. A szakképzésben a magyar diákok tanulhassák anyanyelvüket, a magyar irodalmat, a magyar nép történetét.
• Vizsgálják felül Ukrajna és Magyarország között a végzettségeket igazoló okiratok, tanúsítványok, oklevelek, diplomák és fokozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt, figyelembe véve, hogy mindkét állam az egyetemes európai oktatási tér része, csatlakoztak a bolognai folyamathoz. A dokumentumok elismerésének folyamatát egyszerűsítsék, oldják meg adminisztratív eljárás keretében.
• Az ukrán állam biztosítsa állami költségvetési forrásokból az ukrán nyelv oktatásához szükséges módszertani eszközöket (tankönyv, szótár, csoportbontás ukrán órákon).
• Az ukrán nyelv oktatását a második nyelv oktatásának módszertana alapján végezzék, olyan tanárok, akik ismerik a magyar nyelvet is. Dolgozzanak ki a magyar iskolák számára ukrán nyelvből a nyelvi különbségeket figyelembe vevő oktatási koncepciót, erre épülő tantervet, tankönyvet, a magyar nyelvet ismerő pedagógusok bevonásával.
• Az ukrán állam biztosítsa a magyar tannyelvű általános és középiskolák számára, illetve az egyházi líceumok részére a folyamatos és rendszeres magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból.
• Biztosítsák az alapítványi oktatási intézmények számára az alapműködéshez szükséges ukrán normatív támogatást, a tankönyveket, mint az állami iskolák esetében, mivel állami feladatokat látnak el.
• Kérjük, az önálló magyar tankerület létrehozását Kárpátalján, a magyar közösség iskolarendszerének hatékonysága, oktatási jogainak érvényesítése érdekében.
• Kérjük, hogy a magyar és vegyes ukrán-magyar tannyelvű oktatási intézményekben tegyék kötelezővé A magyar nép története oktatását tantárgyként tanórák keretében a 7-8-9. osztályokban heti egy óraszámban. Az 5-6. osztályban vezessék be a Magyar népismeret c. tárgyat.
• Azokon a településeken, ahol magyarok is élnek és megszűnt vagy kimenő jelleggel megszűnőben van a magyar oktatás, tanítsanak azon óratervek szerint, melyekben a magyar nyelv és irodalom kötelező tantárgy. Ezen intézményekben a választható órák keretein belül vezessék be a magyar népismeret, magyar zenei ismeret, magyar nép története, a Kárpát-medence földrajza című tantárgyak oktatását.
• Bővítsék a magyar óvodai hálózatot, hogy minden magyar ajkú diáknak legyen választási lehetősége a kötelező óvodai előkészítő kapcsán.
• A magyar tannyelvű oktatás presztízsének növelése érdekében a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatást azokon a településeken, ahol működik magyar tannyelvű iskola, csak azoknak folyósítsák, akik ebbe az oktatási intézménybe járatják gyermekeiket.
• A törvény szellemének megfelelően dolgozzanak ki kétnyelvű (ukrán-magyar) dokumentációt. Az iskolai dokumentációt a magyar tannyelvű iskolákban és osztályokban a tanárok vezethessék magyar nyelven.
• Kérjük, hogy a megye területén működő óvodákat, szakközépiskolákat, college-eket, technikumokat hivatalosan is nyilvánítsák kétnyelvűvé, a magyar nyelvű oktatást állítsák vissza a nyoclvanas évek gyakorlatának megfelelően.
• Kérjük, hogy az állam támogassa az évtizede húzódó Beregszászi Magyar Gimnázium építkezését és rekonstrukciójának befejezését.
• Szükség lenne egy kárpátaljai magyar pedagógus-életpálya modell kidolgozására is, amit a magyar kultúrához és az magyar nyelvű oktatás minőségéhez hozzáadott érték és teljesítményhez kötött támogatásként lehetne meghatározni.
• A szórványoktatás megőrzése érdekében az itthoni gazdasági viszonyok arányában, a Petőfi-program keretén belül alprogramot lehetne hirdetni, ahová azok pályázhatnak, akik szülőföldjükön saját településüktől 50-150 km-re hajlandóak munkát vállalni.