Fejlesztések a Verbőci Középiskolában

Verbőcön tíz éve még csak általános iskola működött, ám 2006-ban felújították és átalakították az 1980-ban épült egykori kolhozirodát, hogy az épület magába fogadhassa a középiskolai rangra emelt helyi oktatási intézmény általános és középiskolai osztályait. Az iskola régi otthonában pedig az alsós kisdiákok teszik meg első lépéseiket a tudás ösvényein. A középiskola főépülete a közelmúltban új nyílászárókkal gazdagodott, hogy a diákok és a tanárok minél kellemesebb körülmények között tanulhassanak, illetve oktathassanak. Ennek kapcsán rövid interjút készítettem Szavkó Szilviával, az iskola igazgatónőjével a támogatásokról, valamint az iskola általános helyzetéről.

– Jelenleg hány tanár mennyi gyermeket oktat az iskolában? A tanulólétszám nő, csökken, vagy egy szinten mozog?

– A Verbőci Középiskolában jelenleg 256 gyermek tanul, ám sajnos, a tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat. 38 tanár foglalkozik velük, és igazán szerencsések vagyunk, hogy ebben a tanévben nem küzdünk tanárhiánnyal, ellentétben a legtöbb magyar tannyelvű iskolával. A szaktantárgyakat a megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanárok tanítják, s köszönhető ez többek között annak is, hogy nagyon sok egykori diákunk választotta a tanári pályát, s tért vissza szülőfalujába tanítani.

– Mennyire megfelelő az iskola ellátottsága szépirodalmi és tankönyvekkel, számítógépekkel, audiovizuális segédeszközökkel, magyar nyelvű szemléltetőkkel?

– Az iskolánk könyvtára egyre több szépirodalmi könyvvel rendelkezik, annak köszönhetően, hogy az anyaországból rendszeresen érkeznek hozzánk ilyen jellegű adományok. Ez évben a tankönyvellátottságunk valamivel jobb, mint tavaly, de a magyar nyelvű tankönyvek esetében vannak hiányosságok.

Iskolánk rendelkezik számítástechnikai szaktanteremmel, melyben 12 számítógép és más technikai eszközök találhatóak. Tavaly egy interaktív táblával is gazdagodott iskolánk. Azonban a technikai eszközöknek megvan az a sajátosságuk, hogy idővel elavulnak, meghibásodnak, így folyamatosan gondot okoz ezeknek a pótlása, javítása.

– Milyen az iskolaépület állaga?

– Tíz évvel ezelőtt a régi kolhozirodát iskolává alakították át, amelyet akkor a két község (Verbőc és a vele egybeépült Feketepatak) gyermekei birtokba vettek. Sajnos, a felújításkor elmaradt a nyílászárók cseréje. Mivel a régi ablakok nem szigeteltek kellőképpen, a téli időszakokban elég hideg volt a tantermekben. Hogy megoldjuk ezt a problémát, minden követ megmozgattunk: a járási képviselők segítségét kértük, valamint mi magunk is – ez év februárjában – pályázatot nyújtottunk be a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez. Erőfeszítéseink sikerrel jártak, a BGA-tól – októberben – 300 000 forint támogatást kaptunk, s ebből az összegből (pontosabban: az átváltott 27600 hrivnyából) október végére kicseréltük az ablakok egy részét. A KMKSZ járási frakciója közbenjárásának köszönhetően pedig összesen 200 000 hrivnyát utalt ki a járási tanács a nyílászárók cseréjére. Ha nem jön közbe valamilyen váratlan probléma, az év végéig sikerül minden ablakot kicserélni az iskola főépületén.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az intézmény nevében a falu járási képviselőinek, Gál Istvánnak és Székely Gusztávnak, illetve a KMKSZ járási frakciójának, hogy aktívan közbenjártak az iskola érdekében.

– Melyek lennének a további legfontosabb dolgok, melyekre szükségük lenne az iskola szépítéséhez, fejlesztéséhez?

– Az alsó osztályos tanulók – mintegy 115 kisdiák – a régi iskola épületében tanulnak. Itt is problémát jelentenek a régi nyílászárók. A későbbiekben ezek cseréjére lenne a legnagyobb szükség. Azt reméljük, hogy a folytatódó Keleti Partnerség program keretében ezt is el tudjuk érni.

Lajos Mihály