Huszonöt éves a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség
Negyedszázados fennállását ünnepli a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. Munkájukat az eltelt negyed század alatt számos elismeréssel jutalmazták; legutóbb a szülőföldön maradásért tett erőfeszítéseikért Kövér László az Ezüst Országgyűlési Emlékérmet adományozta a szervezetnek. Január 28-án a munkácsi Rákóczi-kastélyban közös múltjukat, munkájukat értékelték és a jövőre vonatkozó elképzeléseiket is megfogalmazták.
Az 1991. december 15-én alakult szövetség munkája nem volt egyszerű. A második világháborút követően a vallásra és a magyar haza szeretetére nevelő cserkészet erősen ütközött a kommunista elvekkel, ezért szigorúan tiltott mozgalomnak minősült. Ám a rendszerváltás után néhány fiatal, megőrizve az egykor létező mozgalom emlékét, újjáélesztette a cserkészetet Kárpátalján.
Popovics Béla, akkori elnök két évtizeden keresztül kitartóan vezette a szervezetet.
“Elkezdtünk valamit a semmiből, elkezdtünk gyerekekkel foglalkozni. Mosolyt, nyitottságot, sok-sok örömet és romantikát találtunk, és egy újfajta korszak kezdődött” – mondta Popovics Béla.
A cserkészmozgalom terjedése az ezredforduló idején megtorpant Kárpátalján. Ennek fő oka az volt, hogy az emberek egy havi fizetése az élelemre sem volt elegendő. Az újabb visszaesés egy évtizedig tartott. A megyében csak a munkácsi és a beregszászi csapat nem oszlott fel, ők a mai napig aktívan tevékenykednek.
„Az újabb őrsök, akik csatlakoztak a csapathoz, mind olyan nagy élményt és lendületet kaptak ezektől a vezetőktől, hogy utána ők is szerették volna ezt továbbadni a gyerekeknek. Hiszen ha jó élményt, jó közösséget talál a fiatal, akkor szeretne abban megmaradni és ezt átadni” – fogalmazott Jakab Annamária, a Beregszászi 4. sz. Bendász István cserkészcsapat csapatparancsnoka.
A cserkészek a magyarságtudat megőrzését és ébrentartását tűzték ki fő célul. A kárpátaljai szervezet testvéri együttműködésre törekszik a világ többi cserkészszövetségével, különösképpen a Kárpát-medencében működő magyar cserkészszövetségekkel.
Virág András, az országgyűlés társadalmi kapcsolatok hivatalának vezetője azt mondta: a magyar cserkészet egy életen át tartó közösséget jelent a gyermekek számára. „Bárhová vet minket az élet, egymásra ismerünk, közösséget tudunk egymással vállalni. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond, ez az alapja a közös cserkészmunkának” – fogalmazott.
A szövetség célja a magyar ifjúság vallásos nevelése, az egyéni és közösségi emberi jogok tiszteletének betartása, a magyarságért való felelősségérzet kifejlesztése és a magyar értékek megbecsülése.
“A mai Kárpátalján már az is nagy szó, ha magyarul beszélhetünk, úgyhogy a cserkészetben először is egy magyar közösségben való ott tartózkodást kell megtanulnia a gyereknek. Egyre több a vegyes házasságba született gyerek, aki nem biztos, hogy otthon magyar szót hall, azonban a cserkészetben csak a magyar szót hallja és azt használhatja. Ezenkívül a magyar hagyományainkkal ismerkedhetnek gyakorlatban is, nemcsak elméletben – magyarázta Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség jelenlegi elnöke.
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére megmaradjon a közösség. Az ő elszántságuk, közösségformáló szándékuk is biztosítékot jelent arra, hogy a magyarság hagyományainak megőrzése és ápolása megmarad Kárpátalján.