Felvidéken is bemutatták a Sátán fattya című előadást

Nagykaposon január 31-én, a Művelődési Házban a Zanotta Art – Kulturális és Művészeti Egyesület előadásában került bemutatásra Nagy Zoltán Mihály: A Sátán fattya című monodrámája.

A királyhelmeci székhelyű Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás A kelet-felvidéki magyarság holokausztja címmel rendezvénysorozatot indított a Gulág-emlékév tiszteletére. A nagykaposi rendezvény volt a sorozat második állomása.

Nagy Zoltán Mihály A Sátán fattya című művében kimondja, elbeszéli, feltárja a majd félévszázadon át kimondhatatlant, a kárpátaljai magyaroknak azt a nagy fájdalmát és vérveszteségét, hogy az ottani magyarság mintegy 40 ezer férfitagját a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján bevagonírozta, elhurcolta, halálra ítélte a szovjet hatalom. Látni és emlékezni tanít, s a magyar megmaradás alapkérdéseire felel a bemutatott mű, mely az újabb kárpátaljai magyar irodalom legerőteljesebb alkotása.

A főszereplő Tóth Eszter, a megszálló orosz katonák által megerőszakolt és tönkretett életű hősnő. A jóvátehetetlen megaláztatás Tóth Eszter sorsában az ártatlanként hordozott bűnhődés poklától a még teljesebb katasztrófák sötét kilátástalanságáig, gyásztól gyászig, a félelem és rettegés enyhíthetetlenségétől az elviselhetetlenség tébolyáig terjed.

A háborús borzalmak megölték az emberi szívekben a jóságot és szeretetet, Eszternek még a saját közössége sem tudta megbocsátani mások bűnét, a szemükben ő nem ártatlan áldozat, hanem a “katonakurva” lett. A fiatal lány elmond minden borzalmat, amit átélt, miután az orosz katonák megerőszakolták, s méhében megfogant a muszka fattyú, a sátán fattya.

Ezt a különös, zaklatott történetet alakította át a rendező Árkosi Árpád dramatikus színházi szöveggé. Tóth Esztert a kiemelkedően tehetséges kárpátaljai színésznő, Tarpai Viktória alakította, aki egyszemélyes monológban mesélt. Sorsának “kísérője” Zanotta Veronika színésznő volt.

Az elsősorban a Nagykaposi Gimnázium diákjaiból verbuválódott közönség döbbenten és megrendülve szembesült egy őrült korszak eszméjének embertelenségével, a világégést követő szörnyű események magyarságot sújtó gyalázatával, a „felszabadító” szovjet hatalom becstelenségével, az ördögi tobzódással, amely a szomszédos régió magyarjaival történt.
Az előadó Tarpai Viktória, óriási művészi teljesítménye mellett hatalmas fizikai erőnlétével is lenyűgözte a jelenlévőket, hiszen a darab kellékeit több tucatszor átrendezte, miközben a színpadon egyszerre több személyt is megjelenített az előadás során.

A Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület célja a Kárpát–medencében élő magyar gyermekek és fiatalok érdekeit védve kulturális lemaradásuk felszámolása, és művészeti tevékenységük elősegítése. Az egyesület, egyéb társadalmi kötelezettségvállalásai mellett, a magyar kulturális hagyományok ápolására, a magyar kultúra széles körű terjesztésére kötelezte el magát.

Az előadás után Pásztor István, a Lorántffy Zsuzsanna BFT elnöke nyilatkozott portálunknak. Elmondta, hogy a Gulág-emlékév tiszteletére indított rendezvénysorozatuk 2015. november 27-én kezdődött, amikor „A kelet felvidéki magyarság holokausztja“címmel egész napos konferenciát szerveztek Királyhelmecen, a Bodrogközi Magyar Közösségi Házban.
A rendezvényen olyan neves vendégek és előadók vettek részt, mint Prőhle Gergely, Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes-államtitkár, dr. Bognár Zalán, egyetemi docens, Stark Tamás, tudományos főmunkatárs, Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Lukács Gábor, kistárkányi történelemtanár, valamint Lukáčné Újlaky Anna, a Maráza Polgári Társulás elnöke.
A konferencia anyaga nemsokára nyomtatásban is megjelenik, melyet a társulás ünnepélyes keretek között februárban fog bemutatni, és egyben ez lesz a rendezvénysorozat utolsó állomása.

„Előtte azonban még egy rendezvényünk lesz a BMKH-ban, február 2-án 15 órai kezdettel bemutatjuk Sára Sándor: Te még élsz? című dokumentumfilmjét. Meghívott neves vendégünk Zinner György történész és Kurucz Sándor, a film operatőre lesz. Szeretettel várunk minden érdeklődőt” – tájékoztatott a társulás elnöke.

Pásztor István zárszavában elmondta, hogy közös veszteségnek tekinthetünk minden magyart, aki az elmúlt században áldozatul esett. „Mi, itt az Ung-vidéken és Bodrogközben különösen fájdalmasan voltunk érintve, hiszen a vidékünkről 2444 embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba, ebből 876-an nem tértek haza, így szinte minden családot érintett a kegyetlen veszteség. Fontos, hogy az ifjúság is megismerje a történelem eme sötét foltját, hogy a hősök emléke nehogy feledésbe merüljön”.