2017. február 7., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tódor – – a Teodor rövidüléséből.

Rómeó – – olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A szívünk tudatlan, ez a baj (…). Csak a szépet s a finomat szereti. De a rútat szeretni, sajnálni nem tanulta meg.”

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-931910-f2eb”][vc_column_text] 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szalay Sándor (Munkács, 1852. február 7. – Beregszász, ?). Római katolikus esperes. 1874-ben szentelték pappá.  Segédlelkész volt Csalánoson, Nagybányán, Felsőbányán, Munkácson és Szatmáron. 1880-ban a szatmári tanítóképző helyettes tanára, 1881-ben a plébánia ideiglenes adminisztrátora, 1882-ben rendes tanár a tanítóképzőben.

1896-tól a beregszászi plébánia adminisztrátora lett. 1898-tól lelkész, 1900-tól pedig esperes. Műve: Egyházi szent beszédek Bourdaloue és Massillon nyomán. I-IV., Szatmár, 1892-95.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Tisztogatások, névcserék a magyar sportban (1950). Pártutasításra a Kispestből Honvéd, az FTC-ből ÉDOSZ, az MTK-ból Textiles, az Újpestből pedig Dózsa lett.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-71910-f2eb”][vc_column_text]

ISTEN IRÁNYÍTÓRENDSZERE (1)

„Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” (Zsoltárok 32:8)

Mielőtt arról beszélnénk, mi is az isteni vezetés, tisztázzuk előbb, hogy mi nem: 1) Nem utolsó mentsvár. Nem nagyon szoktuk Isten vezetését keresni, amíg valami nagy kérdéssel nem találkozunk, például, hogy kivel házasodjunk össze, melyik házat vegyük meg, mibe fektessünk be. A Lélek vezetése nem forróvonal! Ahhoz, hogy felismerd, vajon igazán vágysz-e Isten akaratának teljesítésére, kérdezd meg magadtól: „Milyen gyakran keresem Isten vezetését, amikor nem kell nehézségekkel szembenéznem?” 2) Nem csak néhány kivételezettnek jár. Az Ószövetségben Isten egy szamarat is szóra bírt (ld. 4Mózes 22:28). De mi lett volna, ha a szamárnak fejébe száll a dicsőség, és magát úgy tekinti, mint aki különleges lelki magasságban áll a többi négylábú felett? 3) Nem kifogás a tétlenségre. Valaki egyszer azt mondta, hogy úgy döntött, nem keres egy bizonyos állást, mert az lesz a jel Istentől, ha próbálkozás nélkül is megkapja. Azt jelenti ez, hogy bármi is történik passzivitásunk eredményeképpen, az Isten akarata? Ez olyan, mintha leülnénk egy autópálya közepére, és azt mondanánk: „Ha nem ütnek el, akkor tudni fogom, hogy ez Isten akarata, és nem az én test szerinti próbálkozásom.” 4) Nem óvatos kockázatkerülés. Néha nem is vezetést akarunk igazán, hanem biztonságot! A döntéshozatal félelmetes lehet – és magányos feladat. Még a kis döntések is kelthetnek nyugtalanságot, aggodalmat. Isten azt akarja, hogy kifejlődjön bennünk a helyes ítélőképesség, márpedig ezt nem érhetjük el anélkül, hogy döntéseket hoznánk, kockázatot vállalnánk, és időnként kudarcot vallanánk. Isten éretté váló gyermekeket akar, nem robotokat. Az ő célja nem csupán az, hogy rávegyen jó dolgok megcselekvésére, hanem az, hogy mi magunk akarjunk jók lenni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-21910-f2eb” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog IX. Piusz pápa

Nehéz időkben Isten szenteket küld egyházának, akik bizalmukkal, erényeikkel mutatnak példát a rájuk bízottaknak, és ragyognak az utókor számára is. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy példaképekké lehessünk a mai korban!

1792-ben született, ősi nemesi családban, szülei 9. gyermekekeként. Nagybátyja a Szent Péter Bazilika kanonokja volt, akinél sokat vendégeskedett. Lorettói zarándokútján meggyógyult, és ezután a papságra készült. 1819-ben szentelték pappá.

1827-ben Spoleto érseke, majd Imolába kerül. 1840-ben bíboros.

1846-ban választják pápává.

Súlyos politikai körülmények nehezítik pápaságát.

Nevéhez fűződik a szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése (1854), a Vatikán újságának, az Osservatore Romanonak a megindítása (1861), az I. Vatikáni Zsinat összehívása (1869-70), ahol a pápa tévedhetetlenségét mondták ki, amikor ex catedra nyilatkozik hit és erkölcs kérdésében.

1870-ben megalakul az olasz állam, ettől kezdve a „Vatikán foglya” a pápa.

Szent Józsefet az egész Egyház patrónusának nyilvánítja, majd az egész egyházat Jézus szentséges Szívének ajánlja.

1878-ban hal meg. II. János Pál pápa avatja boldoggá 2000-ben.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]