„Kárpátalja mindig számíthat Magyarország támogatására”

Kárpátalja polgárai jól ismerhetik dr. Grezsa István kormánybiztost, akinek feladata a Kárpátalja és Magyarország közötti kapcsolat koordinálása, fejlesztése. Az elért eredményekről, kétoldalú kapcsolatokról, valamint a jövőre vonatkozó tervekről kérdezték.

Hogy értékeli a Kormánybiztosság 2016-os évét?

Úgy érzem, hogy rendkívül sikeres évet zártunk 2016-ban. Számos olyan ügyben előrelépést tudtunk elérni, amelyek tekintetében korábban akár évekig nem történt semmi. A legfontosabb dolognak mégis azt tartom, hogy a magyar közvélemény egyre inkább érdeklődéssel fordul Kárpátalja irányába. Ott van az emberek fejében, hogy a közvetlen szomszédunkban több százezer magyar és ukrán él Kárpátalján, akik sokkal jobb életkörülményeket érdemelnének. Hiszem, hogy ebben nagy szerepünk volt. Ahogy eddig, úgy a jövőben is lobbizni fogunk Kárpátalja érdekében.

Ha konkrét eredményekre kíváncsi: az Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretein belül kárpátaljai vállalkozók százai jutottak forrásokhoz, több ízben támogattuk az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, oktatási-nevelési támogatást adunk a magyar iskolákba járóknak, óvodákat építettünk, ingyenkonyhát finanszírozunk, nyelvoktatási programunkon keresztül pedig több ezren kezdtek magyarul tanulni. Idén januártól a Kormánybiztosság kezdeményezésére újabb csoportokat vontunk be a fizetéskiegészítési programba, mert kötelességünknek tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten anyagiakkal is segítsük nemzettársainkat.

A magyar kormány emellett döntött arról is, hogy Kárpátalja-szerte a magyar életet összefogó Magyar Házakat építünk, valamint vállalta a következő 5 évre Kárpátalja megye összes gyerekkorú lakosa részére a védőoltásaik biztosítását.

Külön szeretném kiemelni a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) partnerségét, mely természetszerűleg elsőszámú szövetségesünk, valamint Hennagyij Moszkal kormányzó jó ügyekre való nyitottságát.

Mi az a program, amire a legbüszkébb a tavalyi évből?

Sok dolog van, amit szívesen kiemelnék, de ha csak egyre van lehetőségem, akkor a nyelvoktatási programot említeném. A tavalyi sikerek után idén már több mint 3 500 fő jelentkezett a programba. Jó érzés látni, hogy egyre többen érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt. Tisztában vagyunk persze vele, hogy sokan a magyarországi munkavégzés reményében tanulják meg nyelvünket, de semmi kivetnivalót nem látok ebben. Magyarország erősödik, és szerencsére mára olyan helyzetben van, hogy egyes régiókban nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okoz problémát a cégeknek. Azonban fontos elmondanom, hogy elsődleges célunk mindig az volt, és az is marad, hogy biztosítsuk a lehetőséget az itt élő magyarságnak, hogy szülőföldjén, Kárpátalján boldogulhasson.

Munkájukkal kapcsolatban milyen kritikák érik Önöket?

Mondhatni, hogy elég ingoványos talajon dolgozunk, időnként jönnek váratlan kritikák. Ezeket igyekszünk bölcsen kezelni: ami indokolt lehet, azt megfogadjuk, de ami minden alapot nélkülöz, azzal nem foglalkozunk. Hogy csak egyet említsek ezek közül: ukrán nacionalisták állandóan revizionista szándékkal vádolnak minket. Megnyugtathatom a hangos asztalcsapkodókat, hogy ilyenről szó sincs. Talán egy rendezvényen azt mondtam ezzel kapcsolatban, hogy sokkal élénkebb a fantáziájuk, mint nekünk.

Olyat is hallottunk már, hogy magyar emberek értetlenkednek, miért támogatunk kimondottan ukrán kezdeményeseket, vagy olyan ügyeket, amik elsősorban ukránokat érintenek. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy kormánybiztosi kinevezésem célja nem csak a kárpátaljai magyarság segítése, hanem a többi nemzetiségé is. Biztos vagyok abban, hogy a többség sikere nélkül nem tud előre lépni a magyarság sem.

Csak hogy egy gyakorlati példát hozzak fel: minap jelentettük be, 20 ezer kanyaró elleni vakcinával támogatjuk a régiót, hogy a romániai járvány ne terjedjen át Kárpátaljára. Bárki is helyesnek tartaná, ha az ukrán gyerekek nem részesülhetnének ebből az ellátásból? Én orvosként bátran kijelentem, hogy az a helyes, ha a védőoltást mindenki megkapja nemzetiségtől függetlenül.

Megítélése szerint sikerült-e pozitív irányba elmozdítaniuk a magyar-ukrán kapcsolatokat?

Nagy eredménynek tartom, hogy nemcsak Kárpátalja kérdésében, de sok egyéb másban is egyetért a kijevi és a budapesti kormányzat. Ennek a jó viszonynak szilárd alapot ad Keskeny Ernő kijevi, valamint Liubov Nepop budapesti nagykövetek munkája. Ezt erősíti Grojszman miniszterelnök úr és delegációjának budapesti látogatása, valamint az a tény, hogy manapság Orbán Viktor és Szijjártó Péter az elsőszámú támogatói az Európai Unióban Ukrajna európai integrációjának. Hiszünk abban, hogy mivel Ukrajna teljesítette a vízummentes utazáshoz szükséges feltételeket, meg is kell adni állampolgárainak ezt a lehetőséget.

Magyarország jó szomszédként segíti és támogatja Ukrajnát, különös tekintettel Kárpátaljára. Ezért is vállaltuk például, hogy magyar hitelből épüljön meg a Beregszászt elkerülő út.

Vannak ugyanakkor olyan ügyek, amelyekben Budapestnek fel kell emelnie a hangját. Csak Szijjártó miniszter urat tudom idézni, aki világosan kifejtette, hogy Budapest nem tűri el, hogy a tervezett nyelvtörvény, vagy éppen az oktatási törvények módosítása révén csorbuljanak a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogai és lehetőségei. Nem fogadjuk ezt el sem Ukrajnától, sem pedig mástól. Megadjuk a tiszteletet szomszédjainknak, de ugyanezt el is várjuk tőlük. Magyarország minden lehetséges eszközzel tiltakozik a magyar kisebbség nyelvi, vagy akármilyen más jogainak csorbítása ellen.

Lehet-e megoldást találni a határokon uralkodó áldatlan állapotokra?

Nehéz kérdés. Kormánybiztosságunk kezdeményezésére már eltörölték az úgynevezett benzinjegyet a magyar oldalon, de áttörést nem sikerült elérnünk. Ha valami miatt lehet hiányérzetünk, akkor az ez. Ebben az esetben azonban egy összetettebb kérdéskörről beszélünk, nehéz megtalálni az arany utat a belbiztonsági szempontok, a lakosok komfortérzetének javítása és a gazdasági szempontok között.

Az viszont véleményem szerint nem lehet kérdéses, hogy a jelenlegi helyzeten mindenképp javítani kell. Nonszensz, hogy akár 3-4 órát is várakozni kell az átkelésért.

Előrelépés akkor történhet a kérdésben, ha megszűnik a külföldi rendszámú kárpátaljai autótulajdonosok „határturizmusa”, valamint a vízummentes utazás lehetőségét végre valahára megkapják Ukrajna állampolgárai. A legfontosabb mégis az lenne, hogy végre nyíljanak új határátkelőhelyek, amelyek értelemszerűen csökkentenék a most működőek forgalmát.

Miben látja a kitörési lehetőséget Kárpátalja számára?

Kárpátalja a Kárpát-medence egyik legérdekesebb, földrajzilag és történelmileg gazdag szeglete. Egy olyan különleges sziget, ahol megmaradt a 20. század előtti Közép-Európa etnikai sokszínűsége. Ha sikerül megtalálnunk a nemzetiségek közötti egyetértési pontokat, sikerül felhívnunk a nem itt élő emberek figyelmét a régió szépségeire, akkor sikeres jövő elé tekinthet Kárpátalja. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy legyen értelme itt maradni, itt dolgozni, és a munkáért rendes fizetést kapni. Meg kell őrizni a hagyományos mezőgazdasági termelési formákat, újra kell építeni, amit a szovjet érában leromboltak, és fókuszba kell helyezni a turizmust.

Milyen tervei vannak az idei évre vonatkozóan?

Folytatjuk a megkezdett munkát. A tavaly beindított programok mellett újakat is tervezünk. Ezek közül kiemelném, hogy egy pedagógus-életpálya modell bevezetésének lehetőségén gondolkozunk, annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradhassanak pedagógusaink, és legyenek magyar tanáraink Kárpátalján, mert ez a jövő záloga.

Tavasszal indul a Tiszta Kárpátalja program, amelynek célja, hogy civil közösségi összefogással megtisztítsuk, majd tisztán is tartsuk azt a gyönyörű környezetet, amely Kárpátalját jellemzi. Vannak bőven olyan terveink is, amelyeket egyelőre nem fednék fel, de ezekről időben fogjuk értesíteni Kárpátalja polgárait.

Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?

Köszönjük, hogy kitartanak és őrzik nemzeti örökségünket. Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet – olvasható Szegeden a Hősök kapuján. Ha gazdag múltunkba tekintünk, akkor joggal várjuk a diadalmas jövőt, az Alföldön éppúgy, mint Kárpátalján.