Két új kötettel jelentkezett Szakolczay Lajos irodalomtörténész
Két új kötettel jelentkezett Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész és kritikus. Az elsősorban az elmúlt öt év irodalomtudományi tanulmányaiból válogató Korunk farsangja, valamint az esszéket, kritikákat és színházi tárgyú írásokat is tartalmazó Jövőben a múltunk című könyveket ma mutatják be Budapesten.
A szerző az MTI-nek elmondta: a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Korunk farsangja című kötet első felében József Attilával, valamint műveinek képzőművészeti hatásaival foglalkozó válogatott írásai kaptak helyet. A kiadványban számos pályakép is található, mások mellett Jékely Zoltánról, Nagy Lászlóról, Székely Jánosról, Juhász Ferencről vagy Nagy Gáspárról, ám a szövegek közül nem egy az irodalomkritika által eddig kevésbé feldolgozott alkotókról rajzol portrét.
A kötetben Húsvéti sonka címmel egy saját dokumentum-novellát is közzétesz Szakolczay Lajos. Mint elmondta, egy azóta elhunyt egykori iskolatársa a történtek után öt évtizeddel merte bevallani, hogy gyermekkorában a Hortobágyra telepítették ki családjával. Egy alkalommal kislányként kilométereken át vonszolt magával mezítláb egy nagyobb darab sonkát a tanyára, ahol aztán a rendőrök rögtön elszedték tőle.
A Napkút Kiadó gondozásában jelent meg a Jövőben a múltunk című kötet, amelynek bevezető, Toll című ciklusában a magyar irodalom jelenét, például a balatonszárszói találkozó ma is érvényes örökségét tárgyaló vitaírások kaptak helyet. A Kronosz képzelmei című fejezet a magyar irodalom és művelődés múltjával foglalkozó szövegeket ölel fel, míg a Gong című ciklus a szerző színházkritikáiból válogat.
A Kortárs című folyóiratban 1995-1996-ban megjelent közel hatvan kritika, híven az Illyés Gyula által emlegetett ötágú síp összehangolásának gondolatához, a magyarországi alkotók könyvei mellett erdélyi, a délvidéki, a felvidéki és a nyugati magyar irodalom szerzőivel foglalkozik – mondta el Szakolczay Lajos. Hozzátette: az utolsó, Búcsú és siratás című ciklusban a hozzá közel álló alkotókhoz – mások mellett Gion Nándorhoz és Csoóri Sándorhoz – írt nekrológok szerepelnek.
A határon túli magyar irodalom elismert kutatójaként számon tartott szerző az MTI-nek hangsúlyozta azt is: a kommunista diktatúrák összeomlásával jelentősen átalakult a határon túli magyar irodalom helyzete is. A szabadság révén a fiatalabb nemzedék művészete ma már nem annyira az anyanyelv védelmére, megőrzésére helyezi a hangsúlyt.
Bár ma még nehéz eldönteni, mi bizonyul a kortárs irodalomból időtállónak, az biztos, hogy az új költői nyelvezettel dolgozó fiatalabb korosztály Erdélyben, Szerbiában és Szlovákiában is nagyon erős irodalmi hagyományra támaszkodhat – mutatott rá Szakolczay Lajos, aki szerint a legnehezebb helyzetben a politikai és gazdasági problémák által is sújtott 150 ezer fős kárpátaljai magyar közösség irodalma van, az idősebbek mellett kevésbé látszik egy új szerzőgeneráció formálódása.
A köteteket február 23-án este mutatják be a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az eseményen a szerzővel Mirtse Zsuzsa szerkesztő és Alexa Károly irodalomtörténész beszélget.