Megújul a Márton Áron Szakkollégium

Megújul a Márton Áron Szakkollégium a főváros III. kerületében, a 2,5 milliárdos beruházás az épületgépészeti, villamossági fejlesztése mellett érinti a tűzvédelmet és a berendezések modernizálását is – közölte Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy 2016. augusztus 19-től a szakkollégium az ELTE részeként működik, s a mostani fejlesztések célja, hogy még magasabb színvonalon szolgálják ki a külhoni magyar illetve a többi egyetemi hallgató igényeit.
A beruházás annak a nagy kollégium fejlesztési stratégiának az első lépése, amelyet néhány hónappal ezelőtt hirdettek meg. Ennek keretében 2023-ig 37 467 férőhely felújítását, illetve újak létesítését tervezik mintegy 192 milliárdos beruházással – mondta a miniszter.
A szakkollégium esetében mivel a modernizálás új tereket is igényel a korábbi 993 férőhellyel szemben 850 férőhely áll majd rendelkezésre.
Balog Zoltán azt mondta, bíznak benne, hogy a kollégiumfejlesztési program nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi hallgatók számára is vonzerőt jelent majd. Emlékeztetett: a Stipendium Hungaricum program keretében több ezer külföldi hallgató képzését vállalta a kormány, amely azon az állásponton van, hogy azokat, akik törvényeinket betartják, rendezett körülmények között tanulnának, szívesen látja.
Ezen diákok ugyanis nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye és a kétoldalú kapcsolatok erősödjenek – jegyezte meg az emberi erőforrások minisztere.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kitért arra, hogy a mostani fejlesztés Óbuda szempontjából is különösen fontos.
Szavai szerint örömmel értesült Balog Zoltántól, hogy a Márton Áron Szakkollégium nemcsak a külhoni magyarság, hanem az anyaországi fiatalok tehetséggondozó helye is lehet a jövőben. Fontosnak nevezte, hogy ösztönözzék a fiatal értelmiséget, akik az ország boldogulásáért a legtöbbet tudják tenni.
A politikus kiemelte: a magyar gazdaság története sikertörténet, s fejlődése lehetőséget ad a fejlesztések bővítésére is.
Beszámolt arról a kormánydöntésről is, amelynek értelmében támogatják a révkomáromi Selye János Egyetem kampuszát.
A nemzetgazdasági tárca vezetője Eximbankot érintő kérdésre közölte: a 2017-21 közötti időszakot érintő stratégiájában a bank megerősíti, hogy továbbra is azokat a kis- és középvállalkozásokat kívánja támogatni, amelyeket exportképesnek ítél, illetve amelyek exportpiacaikat képesek növelni. Ez a stratégia azt szolgálja, hogy a magyar exportot a tavalyi rekordév után is tovább tudják növelni, a bank menedzsmentje kész erre és a szükséges tőkét a tárca biztosítani fogja. Szavai szerint minden esély és remény megvan arra, hogy a magyar export és a magyar külgazdaság teljesítménye a következő években növekedjen.
A paksi atomerőmű ügyében benyújtott LMP-s népszavazási kezdeményezésről azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének a javításához az olcsó energiaárak is hozzátartoznak. A villamosenergia tekintetében olcsóbban ma senki nem tud áramot előállítani, mint az atomerőmű, ez tény. Az aláírásgyűjtés megkezdés előtt érdemes lenne megfontolni, hogy a magyar lakosság versenyképességét javítani vagy rontani akarják – jegyezte meg a miniszter.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja elmondta: elkötelezettek a határon túli magyarság támogatása, és a határon túli magyar értelmiség megerősítése iránt. Ennek egyik lehetősége a szakkollégium – fogalmazott.
A kancellár kérdésre közölte: bíznak benne, hogy jövő év második felében lezárulhat beruházás.