Projekt indult a Kárpát-medence termálvizének hasznosítására

A Kárpát-medence déli térségének gazdag, de még kihasználatlan, mély geotermikus forrásainak fenntartható és energia-hatékony felhasználását szolgáló projekt indult, a Duna Transznacionális Program által finanszírozott DARLINGe (Danube Region Leading Geothermal Energy) projekt nyitórendezvényét a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) székházában tartották meg hat ország mintegy 100 képviselőjének részvételével.

Az MFGI hétfőn közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a 2017 januárjától 2019 júniusáig zajló program megvalósulását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz összesen 2 millió 147 ezer euróval támogatja.
A közel 95 000 négyzetkilométer nagyságú projektterület Magyarország déli részeit, Északkelet-Szlovéniát, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia északi részeit, valamint Románia nyugati tartományait foglalja magában. Ezen a területen – ahogy a Duna Régió más térségeiben is – a primer energiafelhasználás megközelítőleg 40 százalékát teszi ki a főként oroszországi import gáz, amelyet fűtésre használnak. A felhasználás nagyrészt a hagyományos, fosszilis alapú távfűtő rendszerekhez kapcsolódik, de az egyedi épületfűtések, a mezőgazdasági szektor és az ipari felhasználók is fontos hőpiaci szereplők.
A közlemény szerint a DARLINGe projekttel a termálvíz kedvezőbb és gazdaságosabb felhasználását szeretnék elősegíteni a geotermikus táv- és városfűtési rendszerek, egyedi épületfűtések, mezőgazdasági alkalmazások és a kaszkád-rendszerek (csökkenő hőigényű felhasználások sorba kötése) számára, illetve, hogy a balneológiai hasznosítások során az elfolyó víz maradék hőenergiáját hatékonyabban használják fel.