Kárpátalja ma: nagypéntek és a feltámadás ünnepére való készülődés

A keresztény világban a húsvét előtti péntek a nagypéntek, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus szenvedéseiről, kereszthaláláról és temetéséről, ekkor kezdődik a harmadik napi feltámadásra való várakozás.

Az első keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (nagypéntek és nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Ezeket a szokásokat napjainkban is követik a legtöbb keresztény egyház hívei.

Az ortodox keresztények nagypénteken szigorú böjtöt tartanak. A gyásznap egyben dologtiltó nap is. Az a hiedelem járja, hogy amelyik asszony nagypénteken kenyeret süt, az kővé válik. A férfiak számára a szántás, a nőknek pedig a mosás is tilos. Ezen a napon egyedül a húsvéti tojást szabad festeni; hiedelmük szerint a nagypénteken készült hímes sokáig nem romlik meg.

Attól függetlenül, hogy ki milyen felekezethez tartozik, a keresztény hívők számára a nagypéntek a húsvét közeledtét jelenti, mely a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap támadt fel. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Ezért az ilyenkor megszokott rohanás mellett, a takarításon, a bevásárláson, a készülődésen és a megannyi szokásnak való megfelelésen kívül szakítsunk időt hitünkre is! Emlékezzünk meg arról, mit is jelent a húsvét, és miért volt rá szükség.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma