Ifjúsági regény megrázó témáról

Izgalmas krimi, fejlődéstörténet és történelmi regény is egyben Monica Hesse A kék kabátos lány című ifjúsági műve, amely elindíthatja az iskolában a beszélgetést a holokausztról. A Tilos az Á Könyvek újdonságát a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be, ahol elhangzott: segítené a magyar társadalom traumafeldolgozását, ha hazai ifjúsági holokausztregény is születne a témában.

Amszterdamban járunk 1943 januárjában. Hanneke biciklivel cikázik a városban, és a feketepiacon szerzett áruval kereskedik, így próbál kiegyensúlyozott életet biztosítani a családjának. A regény az ő felnőtté válásáról szól, amelybe belefolynak a háború borzalmai. A lány elesett szerelmét gyászolja, egy napon pedig alapjaiban változik meg az élete, amikor egy idős néni megkéri, keressen meg egy eltűnt zsidó lányt. Hanneke lassan sodródik bele az ellenállás szövetébe, hogy a náci rezsim ellen küzdjön. Monica Hesse amerikai újságíró fikciós történelmi regénye segít a kamaszoknak a történelemkönyvekből ismert események mögé látni, bemutatva az embermentést, és felvetve a kérdést: hogyan őrizhetjük meg emberségünket a háború borzalmai között?

A Tilos az Á Könyvek kerekasztal-beszélgetésén szintén számtalan kérdést vetettek fel április 21-én: hogyan beszéljünk a holokausztról az iskolában? Milyen ifjúsági művek születtek eddig ebben a témában? Miért letehetetlen Monica Hesse regénye? – többek között ezeket a témákat járták körbe a résztvevők. Szekeres Nikoletta irodalomkritikus, Szűcs Teri kritikus, irodalomtörténész, Fenyő D. György, a Radnóti Miklós Gimnázium magyartanára, szerkesztő, irodalomtörténész és Gáspár Miksa gimnazista először a holokausztot bemutató ifjúsági irodalomban helyezte el az új regényt.

Lois Lowry Számláld meg a csillagokat című műve szintén az embermentést mutatja be, viszont fiatalabbaknak szól. John Boyne A ​csíkos pizsamás fiú című regénye pedig már a címében is hasonló A kék kabátos lányhoz. Bár a cselekmény és a szituáció egészen más, hiszen ott egy fiú meséli el, mit lát a haláltáborból, abban egyezik a két történet, hogy a főhősök külső szemlélői, nem pedig elszenvedői a borzalmaknak – mondta el Fenyő D. György.

Gáspár Miksa is A ​csíkos pizsamás fiút emelte ki hasonló regényként, megjegyezve, hogy bár a nézőpont egyezik, Monica Hesse egészen máshogy nyúl a témához. A középiskolás olvasó a regény erősségeként emelte ki a főszereplő alakját, akiben jól érzékelhető a kamasznyugtalanság. Bár szeretne változni, amikor lehetőséget kap rá, nehezen hozza meg a döntést. A műben a legnagyobb csavar is a szereplők jelleméhez kötődik, hiszen a végére kiderül, milyen összetett személyiségük van – tette hozzá az ifjú kritikus.

Senki sem az, akinek elsőre látszik – kapcsolódott a témához Fenyő D. György is. A német megszállás alatt ugyanis nem mutathatják, kik is ők valójában. Szerepet játszanak, és az olvasó csak a történet előrehaladtával jön rá, hogy nem lehet beskatulyázni a szereplőket. A Radnóti Miklós Gimnázium magyartanára azt is kiemelte: a regény igazi krimi, egy nyomozás története, amelyet végigizgulhat az olvasó, emellett fejlődéstörténet is, hiszen Hanneke első szerelme meghal a háborúban, és a lány magát okolja ezért. Fel kell dolgoznia a történteket, így a regénynek van egy önelemző rétege is.

Szűcs Teri megfogalmazta: számára az volt az egyik legizgalmasabb, ahogy a regény bemutatta, milyen motivációk vezetik az embereket az ellenállásra és az embermentésre. Külön kiemelte, hogy a holland események leírásában megjelent az épületek szerkezete is, érzékeltetve, hogyan alakul át a tér, amikor elkezdődik az embermentés.

Szekeres Nikoletta felolvasott egy részletet a regényből, hozzátéve: a szöveg pörgős, ritmusos és folyamatosan izgalomban tartja az olvasót, ráadásul történelmileg hiteles csomópontok vannak benne, amelyek történelmi jegyzetekkel is kiegészülnek a könyv végén.

Kérdésként merült fel: hogyan lehet a regényt bevinni az iskolába? Gáspár Miksa arról mesélt, hogy a tanórán általában elhallgatnak a diákok, ha a holokausztról esik szó, hiszen nehéz ilyen megrázó témáról beszélgetni. Ez a könyv azonban segíthet a diskurzus kialakításában, mert nem rémíti meg az olvasót durvaságaival, inkább kapaszkodót ad, hiszen az életen van a hangsúly benne a halál helyett.

Fenyő D. György megjegyezte: a könyvet azért is érdemes bevinni a középiskolába, mert számtalan kamaszokat érintő témát taglal: az első szerelem feldolgozást és azt is, mit kezdjünk a saját kudarcainkkal. Emellett mesél a második világháború borzalmairól. Az irodalomtanár hozzátette: nincs magyar ifjúsági regény, amely a holokauszt témájával foglalkozna, pedig segítené a magyar társadalom traumafeldolgozását, ha a hazai alkotók is írnának a magyar deportálásokról.

Wéber Anikó