Könyvbemutató a Rákóczi-főiskolán a reformáció szellemiségének jegyében

A reformáció szellemisége egykor és ma címmel rendeztek konferenciát a reformáció 500. évfordulója alkalmából június 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvény keretében bemutatták dr. Soós Kálmán, a főiskola fiatalon elhunyt egykori rektorának kéziratából készült A reformáció terjedése és megszilárdulása a mai Kárpátalja területén 1517–1600 című könyvet. A kötetet dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezető tanára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatója és dr. Radvánszky Ferenc református lelkész mutatta be.

Csatáry György röviden ismertette a jelenlévőkkel dr. Soós Kálmán történészi pályáját.

– Soós Kálmán mindig arra törekedett, hogy az igazság jelenjen meg a könyvekben, ezt nagyon fontosnak tartotta. Mindig kiállt az elvei mellett, nem fogadta el azokat a hamisításokat, amelyek rárakódtak a történelmünkre – emlékeztetett Csatáry György. – Munkássága alatt sokat kutatott, nagyon sok időt töltött a levéltárban. A 80-as években nagy kihívás volt vallási témával foglalkozni, ő ezzel nagy feladatot tűzött ki maga elé. A kutatás alapjául szolgáló anyagok elsősorban orosz és magyar nyelvűek voltak, ezekhez a fontos munkákhoz azokban az években nagyon nehéz volt hozzájutni. Kapcsolatai révén neki sikerült szert tennie rájuk.

A könyv három fejezetből áll. Az első fejezet a magyarországi eseményeket mutatja be, a vallás fejlődésének útját, illetve szó van benne a török uralomról is. A második fejezetben mutatja be a vidékünkön élő főurak viszonyulását a reformációhoz. Ezen a vidéken az oligarchák segítségével hódított a reformáció. Megtudhatjuk, hogy ez a folyamat azonban csak ideiglenes volt, hiszen az ellenreformáció idején abbamaradt. A harmadik fejezet a kárpátaljai ruszin lakosság reformációhoz való viszonyulását tárja elénk. Ebből a részből kiderül, hogy ruszin falvak tucatjai állnak át a református vallásra, de később ez a lelkesedés alábbhagyott, és elhagyták az újonnan felvett vallást. A könyvben szó esik a vármegyék társadalmi osztályairól, a társadalmi berendezkedésről, a parasztháborúkról. Bár a reformáció gyorsan terjedt, később a vezetőség visszaállt a katolikus hitre.

– Mikor Soós Kálmán ezt a könyvet írta, érezhető volt a rendszerváltás hatása. Ez nagy kihívás volt, amit már ő maga is tapasztalhatott. A témának a lényege tulajdonképpen az útkeresés, önmagunk megtalálása – mondta beszédében Radvánszky Ferenc.

A könyv számunkra történelmi dokumentum. A lutheri reformáció átalakulásának menetét mutatja be. Választ ad olyan kérdésekre például, hogy miért a kálvini és nem a lutheri reformáció terjedt el. Kitér a szlávok – ruszinok, ukránok – és a reformáció kapcsolatára, a kelet felé nyitásra, és hogy mennyi esély van erre. Soós Kálmán könyvéből az derül ki, hogy ő nem lát esélyt a reformáció kelet felé terjedésére.

A könyvbemutató után a főiskola átriumában megkoszorúzták dr. Soós Kálmán mellszobrát.

Illyés István
Kárpátalja.ma