Dolgozva tanulj! – a szakképzés átalakulása Európában

A Learning by Doing – Dolgozva tanulj! – az európai szakképzés duális rendszerű átalakítását célzó Európai Uniós támogatású nemzetközi projekt. A tizennégy Duna-menti régióban elhelyezkedő országot felölelő munkaterv a Duna Transznacionális Program keretein belül valósul meg a 2017–2019 közötti időszakban. A projekttel kapcsolatban olvasóink már tájékozódhattak, korábbi írásunkat az alábbi linken érhetik el.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara partnereként vesz részt a programban, képviselőink konferenciákon illetve tanulmányutakon vannak jelen, a Duna-menti régió országaiba látogatva tanulnak, tapasztalatot cserélnek. A Learning by Doing projekt célja gyakorlatalapú, vállalati és szervezeti együttműködést elősegítő és jól hasznosító szakmai oktatás kialakítása, a modell terjesztése európai országokban. A munka alapú tanulást már bevezetett országok lehetőséget biztosítanak az általános iskolát befejezett fiataloknak arra, hogy amennyiben szakmát szeretnének tanulni, szerződést kössenek egy vállalattal, amely a középiskolai tanulásuk kezdetétől fogva alkalmazza őket. A diákok gyakornokként, kollégaként vannak jelen a vállalatnál, iskolai hetük legalább felét munkával töltik, elsajátítják a munkafolyamat különböző fázisait, ugyanakkor megtanulnak csapatban dolgozni, és a munkamorál szabályait követni. A vállalatoknál mentorok segítik a kamaszok fejlődését, a mentorok feladata az iskolával való szoros együttműködés annak érdekében, hogy a diák mind tanulmányi eredményeit, mind munkatapasztalatát tekintve haladjon, ne morzsolódjon le, és mire oklevelet szerez, egyben jól képzett, magabiztos szakember lehessen. A diákok a vállalattól munkájukért fizetést is kapnak, az összegek országonként változnak, a motiváció viszont egyértelmű, a diák tudja, hogy munkáját honorálják. A tanulmányi-gyakorlati idejük alatt jól teljesítő fiatalok gyakran kapnak munkalehetőséget az adott vállalatnál, egyben életpályamodell is nyílik előttük, karriert építhetnek, megélhetést biztosíthatnak a jövőben a családjuknak.

Tanulmányi útjaink során az osztrák illetve a bolgár oktatási modellt volt lehetőségünk megvizsgálni. Ausztriában a vállalatok keresik a szakképzésben résztvevő diákokat, hosszú távú befektetésnek tekintik a rájuk fordított időt, energiát és anyagiakat, képzett, alapos munkaerőre van ugyanis szükségük, ezekben a fiatalokban látják a vállalat jövőjét. Amennyiben a diák útközben rájön, hogy a szakma nem tetszik neki annyira, mint eleinte gondolta, válthat, a szerződés a vállalattal felbontható, a szerződésbontás feltételeit Ausztriában törvény szabályozza. A rendszer lényege a tapasztalati tanulás és a tapasztalat alapú döntés egy-egy szakma mellett. A Wiener-Netze energiavállalatnál annak érdekében, hogy a csapatszellemet erősítsék, valamint a fiatalok szociális kompetenciáit fejlesszék, rendszeres sportrendezvényeket szerveznek számukra, ahol a diák szinte észrevétlenül, szórakozva tanulhat meg csapattársaival együttműködni, a többiekre odafigyelni, és a saját erősségeit is felfedezni. A vállalat célja magabiztos, független, megfelelő önkontrollal és fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyéneket képezni, ezek a tulajdonságok nem másodlagosak a leendő alkalmazott szakmai tudásához képest. A gyakornokokkal beszélgetve megtudtuk, hogy nagyon jól érzik magukat a vállalatnál, a csapatban, sokan szeretnének a cégnél maradva továbbtanulni, karriert építeni. Ausztriában karrier-tanácsadó központok működnek, fő profiljuk az iskolások, fiatalok tájékoztatása a tanulási lehetőségekkel és a munkaerő-piaci igényekkel kapcsolatban.

Bulgáriában a duális rendszerű, munkaalapú tanulás egyelőre kísérleti alapon folyik, mindössze néhány iskola és cég vállalta eddig, hogy átalakítja munkatervét. Bulgária partnere a képzés kialakításában Svájc, a svájciakkal való tapasztalatcsere határozza meg a bolgár modell alakulását. A bolgár diákok heti két napot töltenek az iskolában, hármat pedig a cégnél. A szakképzés már a hetedik osztály befejezését követően elkezdődik. A Rommtech–3S elektronikai és kommunikációs eszközöket gyártó vállalat vezetői sokat várnak a kísérleti projekttől, remélik, hogy mind a vállalat, a diákok, mind a pedig szakképzést biztosító oktatási intézmények nagyon jól járnak majd az új rendszerrel. A kísérletben részt vevő diákok lelkesen meséltek arról, mennyire más az iskolapadtól távol, tapasztalati úton tanulni meg a szakma rejtelmeit.

A 2016–2017-es tanév összegzésére Belgrádban, Szerbia fővárosában, megrendezett átfogó konferencián került sor, ahol a résztvevő országok képviselői összefoglalták eddigi tapasztalataikat, eredményeiket és további munkaterveket dolgoztak ki. A projekt szeptembertől folytatódik.

Sponták Szabina

Kárpátalja.ma