Porosenkóhoz fordul a Kárpátaljai Megyei Tanács az oktatási törvény kapcsán

A Kárpátaljai Megyei Tanács szeptember 21-én döntött arról, hogy Petro Porosenkóhoz, Ukrajna államelnökéhez fordulnak az új oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó 7. cikkelye miatt.

Az oktatási törvénnyel kapcsolatos beadvány kérdése eredetileg nem szerepelt a napirendi pontok között. Az ülés kezdetén azonban Barta József, a megyei tanács alelnöke kezdeményezte, hogy vegyék fel a napirendi pontok közé. A képviselők egyhangúlag támogatták a javaslatot, így a nevezett témát nulladik pontként vitatták meg.
A szavazás előtt Lengyel Zoltán, az Egységes Közép (Jedinij Centr) frakcióvezetője megjegyezte, hogy pártjuk nem foglal állást a témában, mivel úgy vélik, mindennemű nyelvi kérdéssel kapcsolatos felvetés nem több puszta spekulációnál. Andrij Seketa kijelentette, hogy a Haza (Batykivscsina) párt frakciója is tartózkodni fog a szavazáson, ugyanis szerintük nem kell visszaküldeni egy jól kidolgozott törvényt egyetlen cikkely miatt.

A megyei tanácsülésen 56 képviselő vett részt. A beadványt 38 képviselő támogatta, egy ellene szavazott, négyen tartózkodtak, és 13 képviselő nem szavazott. Igennel voksoltak a beadványra a KMKSZ, a Petro Porosenko Blokk, a Vidrodzsennya (Újjászületés) és az Opozicijnij Blokk (Ellenzéki Blokk) frakciójának tagjai.

A szavazás eredményeként a megyei küldöttek azzal a kéréssel fordulnak az elnökhöz, hogy változtassa meg az új oktatási törvény említett cikkelyét, melyben az anyanyelven történő oktatási jogok szűkítéséről rendelkeznek. A megyei tanács a petícióban aggodalmát fejezi ki az elfogadott törvény lehetséges következményei miatt. Amennyiben a törvény életbe lép, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek elveszítik az anyanyelven történő oktatás lehetőségét. A folyamodványban felsorolják az ország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit és Ukrajna Alkotmányának azon pontjait, melyekkel szembemegy az új oktatási törvény 7. cikkelye. Továbbá a megyei képviselők által elfogadott beadvány tartalmazza, hogy a törvény életbelépése rontaná Ukrajna nemzetközi helyzetét, kétségbe vonná az ország európai integrációs törekvéseit, nemzetközi konfliktusokhoz vezethet, felerősödhet a kivándorlás, és hátráltatja a társadalom konszolidációját. Ennek megfelelően azzal a kéréssel fordulnak Ukrajna elnökéhez, hogy vétózza meg a Legfelsőbb Tanács által elfogadott jogszabályt, s küldje vissza a parlamentnek átdolgozásra.

A beadvány végén arra kérik Petro Porosenkót, hogy mielőtt aláírná az új oktatási törvényt, küldje el annak tervezetét az Európa Tanács illetékes bizottságához és a Velencei Bizottságnak, akik objektíven megítélhetik, hogy megfelel-e a jogszabály az európai normáknak.

A tanácsülést követően Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke portálunknak elmondta, hogy a megyei tanács bizonyította összetartását azzal, hogy ilyen nagy többséggel fogadták el a beadványt, amelyben arra kérik az ukrán elnököt, ne írja alá az új oktatási törvényt. A kárpátaljai parlamenti képviselők közül egyedül Brenzovics László szavazott nemmel a törvény elfogadásakor. Ehhez a tényhez képest valamilyen szinten megnyugtató, hogy a helyi képviselői testület kiáll amellett, hogy Kárpátalja nemzetiségi sokszínűsége megmaradjon. Pozitívum, hogy az elmúlt héten számos kezdeményezés történt: aláírást gyűjtöttek a pedagógusok, a szülők, a hallgatók, valamint a Beregszászi Városi, valamint a Beregszászi Járási Tanács – nem várva a megyei tanács döntésére – beadványt címzett az államelnöknek. Ennek tükrében látható, hogy a szolidaritás nem hal ki, van remény arra, hogy a jövőben is együtt tudunk élni, és az államelnök figyelembe veszi a kezdeményezéseket. Amennyiben ez nem történik meg, az államelnök tekintélye megrendül a kárpátaljai magyarság körében – hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke a Kárpátalja.ma hírportál megkeresésére elmondta, arra kérik az elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek, és vizsgálják azt felül. Célszerű lenne az Európai Unióban honos normák szerint módosítani azt, hiszen olyan országban élünk, amely az EU-ba igyekszik. Ennek megfelelően azokat az európai normákat is figyelembe kellene venni, amelyek a kisebbségekkel való bánásmódot szabályozzák. A kárpátaljai lakosság képviselői a csütörtöki ülésen bebizonyították, hogy Kárpátalján működik a szolidaritás és a tolerancia, s ahogy barátságban, békességben és együttműködésben éltek egymás mellett az emberek évszázadokon keresztül, úgy szeretnének továbbra is élni – fogalmazott Barta József.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma