Kiosztotta Európát a cseh elnök

Milos Zeman egy cseh televíziónak a minap nyilatkozván arról beszélt, hogy határozottan ellenzi Katalónia függetlenségét, mert szerinte a hasonló törekvések csak Pandóra szelencéjét nyitnák ki, és „dominóeffektust” eredményeznének Európában. A cseh elnök Koszovó elismerését is hibának tartja – írja a Blic szerb napilap.

„Ma Katalónia, holnap Észak-Itália, holnapután Skócia, aztán Baszkföld, ahogy az ETA is akarta. A következő héten Morvaország, Szlovákiában Dél-Szlovákia… Ciprus már eleve megosztott. Nem. Amint megindul ez a láncreakció, soha nem fog leállni” – fejtette ki véleményét Milos Zeman, a heti rendszerességű interjúban, amit egy cseh magáncsatornának szokott adni.

„A mostani katalán referendum eredménye szöges ellentétben áll a spanyol alkotmánnyal. A török elnök elleni puccsra emlékeztet engem, ami hasonlóan dilettáns módon lett megszervezve. Egyik is, másik is: puccs. Annyi a különbség, hogy a törököknél katonai, a spanyoloknál pedig civil puccs történt” – mondta Zeman. Hozzátette: már a múlt hónapban jeleztem, hogy ami például Koszovó kettős megítélését illeti: amint Szerbia területi egységét megkérdőjelezték, előhívta a Krím félsziget oroszok általi annektálását.

A vezető cseh politikus azt sem rejtette véka alá, hogy véleménye szerint a Koszovóval kapcsolatos kettős mérce hovatovább az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát is súlyosan sérti, és ha rajta múlik Prága sosem fog cseh nagykövetséget nyitni Pristinában.

Az Oroszországot sújtó szankciókról szólva „képmutatónak” nevezte az európai politikát, ami az Egyesült Államok szándékait előbbre tartja, mint a saját – példának okáért – energetikai érdekeit. Szorgalmazta a Moszkva elleni szankciók mihamarabbi feloldását. Idézte a néhai Charles de Gaulle francia államfő azon álláspontját, miszerint Európa az a térség, amely eszmeiségében, irányultságában az Atlanti-óceántól az Ural hegységig húzódik, utalva az oroszokkal történő szövetség szimbolikus mivoltára – írja a belgrádi újság.