Ma van a szökőnap. De miért?

Sokan azt gondolják, hogy február 29-e a szökőnap. Egyes naptárak hibásan ezt így is jelölik. A valóság más.

Nézzük, hogy miért! Ehhez az időszámítás alapjait kell megérteni.

Az időszámítás alapja a Föld keringési ideje, a Hold keringési ideje és a Föld forgási ideje. Nagyon pontosan: 1 év = 365 n., 5 ó., 48 p., 45,9747 mp. (365,2422 nap) [a Föld keringési ideje], 1 holdhónap = 29 n., 12 ó., 44 p., 16,3 mp. (29,53059 nap) [a Hold keringési ideje, két azonos holdfázis közötti idő], 1 év = 12,367 holdhónap, 12 hónap, 11 n., 8 ó., 48 p., 36 mp.

Megközelítő pontosságú

Az előzőek miatt minden naptár csak megközelítő pontosságú, mert az ismétlődő égbolti jelenségek időtartamai egymásnak nem egész számú többszörösei! Az év hossza sem a holdhónapok, sem a napok hosszával nem osztható maradék nélkül (1 év = 12,367 hó, 1 év = 365,2422 nap). A régi római naptárban a hónapok 29 és 30 naposak, azaz az év 354 napos volt (holdév). A 365 napos napév és a 354 napos holdév közötti összhang megteremtésére minden második évben 22 napos szökőhónapot iktattak be február 23-a (a Terminalia ünnep) után.

Julius Caesar

Julius Caesar naptárreformjában az év hossza 365 1 nap, és úgy rendelkezett, hogy az évek 365 naposak, de minden 4-gyel osztható év 366 napos szökőév. A szökőnapot február 23-a után iktatták, hiszen korábban a szökőhónapot is ide „illesztették” be. Azt már tudjuk, hogy az év hossza pontosan = 365 nap, 5 ó., 48 p., 46 mp azaz 11 perccel rövidebb a naptári évnél, ez kb. 128 év alatt 1 napot, 400 év alatt 3 napot „siet” a naptár, ezért 400 évente 3 napot „ki kell venni” a naptárból!!

A MEGOLDÁS: A százzal osztható évek közül csak a 400-zal is oszthatók szökőévek (1600, 2000, 2400). TEHÁT 400 ÉVENTE HÁROMMAL KEVESEBB SZÖKŐNAP VAN! Az 1582-ig felhalmozódott eltérés megszüntetésére 1582. október 4-e után 15-öt írtak. A naptár és a valódi év hosszát XIII. Gergely pápa hangolta össze (1582).

forrás:szon.hu