Balog Zoltán: nincs erős Európa erős nemzeti identitás nélkül

Csak az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával és erős nemzeti identitással lehet erős Európa a 21. században – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Berlinben Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős egykori megbízottja Heimat, Identität, Glaube (Haza, identitás, hit) című könyvének bemutatóján.

A miniszter a rendezvényen a közmédiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a magyar kormány azért küzd a nemzeti identitások elismeréséért, hogy „az erős nemzeti identitások és nemzetek összefogjanak egy erős Európáért”.

Mint mondta, nagy félreértés, hogy az erős identitások veszélyesek, mert éppen a meggyengült önazonosság és zavaros önértelmezés tesz kiszolgáltatottá a manipulációval és a gyűlöletkeltéssel szemben.

Az erős 21. századi Európa elképzelhetetlen az őshonos nemzetiségek jogainak garantálása nélkül, ami egyaránt vonatkozik határon túli magyarokra, a határon túli németekre, vagy éppen romákra – húzta alá Balog Zoltán.

Az együttélés alapja, hogy mindenkinek joga van a saját hazájához, és senki sem érezheti magát a hazájában „másodrangú állampolgárnak csak azért, mert nem az államnemzethez tartozik” – tette hozzá a miniszter.

Mindezen európai identitások „igazi talaja a keresztény kultúra, amelynek révén nemcsak tiszteletben tartjuk egymás értékeit, hanem erősítjük is” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Hartmut Koschyk, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette: aki nem biztos az identitásában, fogékonnyá válik a populizmusra, a szélsőségekre és a fundamentalizmusra. Aki viszont otthon érzi magát a hazájában, és életét szilárd értékek és a hit vezéreli, az „nem zavarodik meg a globalizáció következményeitől”, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a haza, az identitás és a hit ügyére.

Balog Zoltán a kötetet bemutató beszédében a többi között arról is szólt, hogy vannak, akik az „olvasztótégelyként” működő „európai egyesült államok” eszméjében látják az európai egyesülés lényegét, és rá akarják kényszeríteni másokra a való élettől idegen, „teoretikus progresszió” gondolatát, és az a felfogás is jellemző, hogy az egyesülés pusztán gazdasági integráció. Ezzel szemben Hartmut Koschyk a magyar kormány törekvéseivel megegyező módon azt vallja, hogy Európa nemzeti közösségekből áll össze, amelyeket a keresztény hitből fakadó erős identitás, a nyitottság és az összetartás jellemez.

A magyar kormány nemzetiségi politikájának eredményeiről szólva kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltás óta meghatszorozódott, kétezerről tizenkétezerre emelkedett a német nemzetiségi iskolákban tanulók száma.

Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke beszédében példamutatónak nevezte, hogy Balog Zoltán 2017-ben Berlinben az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából az 1956-os forradalom és szabadságharc roma hőseinek emléke előtt tisztelgett, és elvitte a német fővárosba a sorsukat bemutató kiállítást. A miniszter ezzel a gesztussal a Magyarországon mutatkozó megosztottság ellen is fellépett – emelte ki Romani Rose.

Ezzel kapcsolatban Balog Zoltán a közmédiának adott nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon jó az együttműködés a német roma és szinti közösség vezetőjével, aki „sokakkal ellentétben látja a magyar nemzetiségi, kisebbségi és roma politika eredményeit”.

A berlini magyar nagykövetségen rendezett könyvbemutatón csaknem százan vettek részt, köztük a CSU és a német szövetségi parlament (Bundestag) más pártjainak számos tekintélyes politikusa.