Klimkin: újabb „normandiai” külügyminiszteri találkozó várható a kelet-ukrajnai válság rendezésében

A kelet-ukrajnai válság rendezésében részt vevő, úgynevezett „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminiszterei várhatóan ismét tárgyalóasztalhoz ülnek február 16-án, a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében – jelentette be Pavlo Klimkin külügyminiszter kedden Kijevben az után, hogy megbeszélést folytatott olasz kollégájával, Angelino Alfanóval.

Klimkin emlékeztetett arra, hogy négy külügyminiszter müncheni találkozóját Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője javasolta január elején Kijevben tett látogatásakor. Az ukrán diplomata reményét fejezte ki, hogy az orosz fél is beleegyezik ebbe.

Az olasz külügyminiszter – aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke – kijelentette: reméli, hogy a felek megegyeznek a minszki megállapodások betartásában a normandiai vagy akár más formátumú tárgyalás keretében.

Az ukrán diplomácia vezetője a találkozó után tartott sajtótájékoztatón meggyőződésének adott hangot továbbá, hogy a G7 országok a következő találkozójukon megvitatják az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által közzétett „Kreml-listát”, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló olyan politikusok és „oligarchák” szerepelnek, akikkel szemben Washington szankciók bevezetését tartja szükségesnek.

Klimkin szerint ez a lista azt mutatja, hogy az „egész civilizált világ” szolidáris Ukrajnával az Oroszországgal szembeni ellenállásában. Hangot adott azon reményének, hogy ez rákényszeríti Oroszországot arra, hogy beleegyezzen „valódi” békefenntartó misszió jelenlétébe a Donyec-medencében, ugyanis – mint fogalmazott – semmi értelme annak, hogy csak „testőrei” legyenek az EBESZ küldötteinek. Ezzel a külügyminiszter arra utalt, hogy Kijev régóta sürgeti ENSZ-békefenntartók küldését a Donyec-medencébe, amibe Moszkva bele is egyezne, de a kéksisakosok mandátumát illetően alapvető véleménykülönbség van a két ország között. A Kreml ugyanis több ízben kifejezésre juttatta azon álláspontját, hogy az ENSZ-békefenntartók feladata pusztán a fegyvertelen EBESZ-megfigyelők biztonságának szavatolása kell, hogy legyen.

Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár területein embertelen körülmények között élnek azok, akik ott maradtak. Szavai szerint az orosz megszállók szándékosan teremtenek olyan helyzetet, amely humanitárius katasztrófához vezethet a térségben.

A nap folyamán Petro Porosenko elnök a Facebookon kommentálta a keddre virradóan nyilvánosságra hozott „Kreml-listát”. Az ukrán államfő köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért ismételten demonstrálta, hogy vezető szerepet vállal az orosz agresszióval szemben. Reményét fejezte ki, hogy a washingtoni kezdeményezés nyomán Ukrajna európai partnerei meghozzák a szükséges döntést. Porosenko meggyőződését fejezte ki, hogy a szankciók ereje egyre nagyobb és szembetűnőbb befolyást gyakorol Oroszországra.

„A korlátozó intézkedések fokozatosan felgyülemlő hatása elkerülhetetlenül és magabiztosan veszi el az agresszor étvágyát. Ez pedig így fog menni egészen addig, amíg a Kremlben meg nem értik végre a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát, azt, hogy nem avatkozhatnak be egy szuverén állam belügyeibe, továbbá nem fejezik be a demokratikus intézmények aláaknázását. Addig tart, amíg újra helyre nem áll Ukrajna szuverenitása és területi egysége” – fogalmazott Porosenko.