„Ukrajnában sem zombik laknak” – Orbánék a határokat feszegetik

Magyarország Európai Unióból való kilépéséről rendeztek egész napos konferenciát az Európai Ifjúsági Központban pénteken.

Hegedűs István, az előadássorozatot szervező Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke hangsúlyozta, az Orbán-kormány példa nélküli konfliktussorozatot provokált ki az Európai Unió intézményeivel és vezető politikusaival, a sodródás következményei pedig beláthatatlanok.

Orbán Viktor miniszterelnök kormányának viselkedése az utóbbi időben felvetette azt a kérdést, hogy az ország kifelé tart-e az Európai Unióból – írta a MET által meghirdetett konferencia meghívója, amely felvetette, hogy a jelenlegi politikai válság következményeként Magyarország úgy maradna tagállam, hogy korlátozottan vehetne csak részt a döntéshozatali folyamatokban és kevésbé élvezhetné a közös pénzügyi alapokból származó előnyöket.

80

A konferencia nyitóbeszédében Hegedűs István hangsúlyozta, Magyarország a rendszerváltás óta a legsúlyosabb politikai válságával néz szembe: alapvetően megkérdőjeleződött kettős, magyar és európai identitása. „A magyar kormány példa nélküli konfliktussorozatot provokált ki az Európai Unió intézményeivel és vezető politikusaival. A sodródás következményei beláthatatlanok” – tette hozzá. Vitaindító előadásában Mark Leonard, a European Council on Foreign Relations brüsszeli kutatóintézet igazgatója a gyorsan terjedő populizmus „autonómiáját” rajzolta fel.

Bozóki András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója elmondta, ami az elmúlt másfél évben történt, az egy „radikális átalakító folyamat”, amely a liberális demokráciától egy antiliberális centralizált rendszer felé törekszik. „Ilyesmi még soha nem volt az Európai Unió történetében” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, voltak és vannak olyan illiberális demokráciák Európában, mint Lukasenka Fehéroroszországa, de nem biztos, hogy ez a követendő út. „Nem értek azonban egyet azokkal, akik szerint Magyarországon tekintélyelvű rendszer van. Még nem léptük át a Rubicont, hiszen ez egy hosszú folyamat, aminek több lépcsője van” – hangsúlyozta. Bózoki szerint az emberek szemében az unió népszerűsége nem csökkent, ezért nem is fogunk kilépni. „A kormány csak feszegeti a határokat, ami egy tudatos politikai játék” – tette hozzá. A szakértő emlékeztetett, hogy az Európai Unió és Washington csak nagyon lassan és óvatosan reagált a hazai eseményekre. A szociológus rámutatott, nem érti, hogy a kormány milyen „külső beavatkozásról” beszél, miközben mi is az unió tagjai, tehát belül vagyunk.

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő kifejtette, az oktatásban „brutális hatalomkoncentráció” zajlik az Orbán-kormány megválasztása óta, ami a „felkészületlenségből és a dilettantizmusból” fakadó frusztráltság eredménye. A szakértő hangsúlyozta, hogy amíg a korábbi rendszer nyitott és alkalmazkodó volt, ezt felváltotta egy „primitív, egykörös és autokratikus” irányítás. Radó Péter a hazai oktatáspolitika és Európa viszonyáról megjegyezte, noha igaz, hogy az Európai Bizottságnak (EB) semmiféle beleszólása nincs a belső ügyeinkbe, az uniónak megalapításától kezdve van oktatáspolitikája. „Nyilvánvaló, hogy fogást lehet találni az EU jogrendszerének segítségével olyan kérdésekben, mint az egyházi oktatás előnyben részesítése, ez azonban csak a jéghegy csúcsa” – mutatott rá.

Nem elég a jogi vizsgálat

Pardavi Márta, Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy vélte, az Európai Bizottság által vizsgált kérdések mellett Magyarországon olyan más problémák is vannak, mint például a hihetetlen sebességű törvényalkotási hullám vagy a média helyzete. A szakértő hozzátette, hogy az európai szerveknek jelenleg „hezitáló” a magatartása. „Nagyon remélem, hogy ez a fokozott figyelem nem lankad, mert a szigorúan jogi vizsgálatok nem lesznek elegendőek a jövőben” – fogalmazott.

Bárd Petra, a MET felügyelő bizottsági tagja kifejtette, biztonságpolitikai szempontból a konferencia alapkérdése rossz, hiszen a kilépéssel például a határokon nagyobb lenne a biztonság, „de ez egy vesztes és populista válasz”. A szakértő abszurdnak nevezte a kilépés gondolatát, majd megjegyezte: az igazi veszély most nem is a biztonság csökkenése, hanem a közös európai értékek megkérdőjelezése. Hozzátette, „Ukrajnában, Moldovában és Fehéroroszországban sem zombik laknak, tehát van élet az unión kívül”, ezek az országok azonban mind az Európai Unió tagjai szeretnének lenni. A bűnügyi együttműködéssel kapcsolatban a MET munkatársa kifejtette, nem lát sok esélyt arra, hogy ezeket felmondanánk. Bárd Petra végül elmondta, az uniós szankciók a magyar államot marasztalják el, nem pedig a magyar embereket.

A közönség kérdésére Radó Péter a PISA-felmérés eredményeivel kapcsolatban rámutatott, a magyar számok az egyenlőtlenségektől megtisztítva nagyon is jó helyen szerepeltek uniós összehasonlításban. „A mostani oktatáspolitikától azonban az egyenlőtlenségek további brutális növekedése várható” – szögezte le. Egy másik kérdésre reagálva Bózoki András úgy fogalmazott, az Európai Néppárt egyelőre nem használta ki azt a lehetőséget, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja. Hozzátette, ha továbbra is így mennek tovább a dolgok, akkor be fognak avatkozni.

Forrás: stop.hu