Ígérete ellenére sem jött el az ukrán oktatási miniszter Kárpátaljára az EBESZ-tanácskozásra

A tanév lezárásáról, az érettségi vizsgákról és a külső független tesztelésről (ZNO) tartott fórumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) február 22–23-án Kárpátalján.

A rendezvény célja az volt, hogy az ukrán oktatási minisztérium és az országban élő nemzeti közösségek oktatásügyi képviselői megismertessék álláspontjaikat. A miniszter asszony, Lilija Hrinevics a médiában megjelent hírek ellenére mégsem jött el Kárpátaljára egyeztetni a magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. Az ukrán oktatási minisztérium részéről az egyik főosztályvezető, illetve az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ egy részlegének vezetője vett részt a tanácskozáson. A kárpátaljai magyar oktatásügyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) képviselte.
A kétnapos rendezvényről kérdeztük dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ elnökét, illetve Szilágyi Lajost, a KMPSZ beregszászi járási vezetőjét.

Az első napon Beregszászban a nemzeti közösségek képviselői tájékoztatást kaptak a folyó tanév lezárásáról, az érettségi s a felvételi menetéről, a 2018. szeptemberi változásokról. Az elsősök az „Új ukrán iskola” elnevezésű program szerint kezdik meg a tanulást. Az ötödikeseknél részben változnak a tantervek, ugyanis néhány tárgyat ukránul kell oktatni annak ellenére, hogy a kormány – ígérete szerint elméletileg – elhalasztotta a törvény bevezetését öt évre. A 10. osztályban megváltozik az oktatás rendszere: az eddigi humán, illetve reál bontás helyett különböző tárgyakat lehet emelt szinten tanulni. Tizedik osztálytól szétválasztják az eddig integráltan oktatott irodalmat, így ezentúl a nemzetiségi iskolákban is külön tárgyként tanítják a világirodalmat. A jelenlegi helyzet szerint a helyi tanerőtől és az iskolák vezetőitől függ, hogy a különválasztott világirodalmat ukrán vagy a kisebbségi nyelven oktatják-e majd. Pozitívumként említhető, hogy az oktatási minisztérium képviselője biztosította a jelenlévőket, hogy a világirodalom tankönyvből lesz fordítás a nemzeti kisebbségi iskolák számára, a kérdés már csak az, hogy mikor. Míg az integrált irodalomhoz van tankönyv, addig, lehet, éveket kell majd várni a világirodalomra, mert előbb meghirdetik a pályázatot a könyv megírására, majd a kiadására, utána a fordításra.

A rendezvény másnap Ungváron folytatódott, ahol arról számoltak be a képviselők, hogy az új oktatási törvény miatt az első osztályokban radikálisan megváltoznak az óraszámok. Az „Új ukrán iskola” életbelépése esetén a nemzeti kisebbségi elemi oktatásban a tantárgyak 20, az általános iskolai szinten 40, a középiskolai szinten pedig a tárgyak 60 százalékát kell államnyelven oktatni. Az ukrán tannyelvre való áttérésre az oktatási minisztérium ütemtervet dolgozott ki.

A KMPSZ az anyanyelv megőrzését és ápolását illetően előre kidolgozta álláspontját. Ebben kifejtik, hogy Ukrajnában is létezik a nyelvtudás mérésére szolgáló állami szabvány, amely a külföldről érkező diákot feljogosítja arra, hogy Ukrajnában felsőoktatási tanulmányokat folytasson. A fórumon a KMPSZ képviselői kiemelték, hogy amennyiben egy külföldről érkező hallgató folytathat felsőoktatási tanulmányokat a nemzetközi normák szerint letett B1 nyelvvizsga alapján, úgy az Ukrajnában élő nemzeti közösségek, akik számára az ukrán szintén második nyelv, ugyancsak jogukban állna a nyelvi kompetenciát e mérőrendszer szerint értékelni.

A nemzeti közösségek képviselői javasolták, hogy kapjon sokkal nagyobb teret az anyanyelvi oktatás, s hogy hagyják meg a szülőknek azt a jogot, hogy szabadon megválaszthassák az oktatás nyelvét, mert a gyermek az övék, és nem az államé, és mint őshonos kisebbség olyan jogok járnak nekik, mint a többségi állampolgároknak. A nemzeti közösségek képviselői javasolták, hogy hagyják meg a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás lehetőségét, de javítsák az ukrán nyelv oktatásának módszertanát. Az ukrán nyelvet a kisebbségi iskolákban második nyelvként oktassák olyan képzett pedagógusok, akik az államnyelvet és a nemzeti közösség nyelvét egyaránt ismerik. Az érettségizők számára dolgozzanak ki a nemzetközi normák szerinti nyelvtudást mérő eszközt, és ez alapján értékeljék tudásukat. A KMPSZ vezetősége javasolta, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatására adaptálják a magyarországi tanterveket és tankönyveket.

A KMPSZ az elkészített javaslatait eljuttatja minden olyan személynek és szervnek, akik ráhatással lehetnek a kialakult helyzetre.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma