Búcsút vettek Stephen Hawkingtól

Búcsút vettek szombaton Cambridge-ben Stephen Hawking professzortól, a világhírű brit elméleti fizikustól, aki március 14-én, 76 éves korában hunyt el.

A gyászszertartást ötszáz meghívott, köztük Hawking három gyermeke, Lucy, Robert és Tim, más családtagjai, valamit barátai és egykori kollégái jelenlétében tartották a Cambridge-i Egyetem Great St. Mary’s nevű kápolnájában. A templom az egyetem Gonville and Caius College nevű kollégiumának közelében van. Hawking e kollégium tagja volt több mint 50 évig és három évtizedig ugyanazt a XVII. században létrehozott, tekintélyes matematikaprofesszori tisztséget – Lucasian Professor – töltötte be, mint nagy tudós elődje, Sir Isaac Newton.

Stephen Hawking hamvait júniusban, a londoni Westminster-apátságban helyezik örök nyugalomra, Newton síremlékének közvetlen közelében.

A szombati cambridge-i búcsúszertartáson jelen volt és megemlékező idézetet olvasott fel Eddie Redmayne Oscar-díjas színész, aki a Mindenség elmélete (The Theory of Everything) című, 2014-ben forgatott életrajzi dráma főszereplőjeként személyesítette meg a világhírű asztrofizikust.

Jelen volt Felicity Jones színésznő is, aki a filmben Hawking első feleségét alakította, valamint Brian May, a Queen együttes gitárosa és társalapítója, aki maga is asztrofizikus.
Beszédben méltatta Hawking életét és munkásságát Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem kozmológiai és asztrofizikai emeritus professzora, aki 1995 óta a ma már jórészt jelképes, ám továbbra is rendkívül tekintélyes udvari csillagász címet viseli és e minőségében II. Erzsébet királynő tudományos tanácsadójának számít.

Stephen Hawking szombati búcsúszertartására több ezren gyűltek össze a templom környékén és Cambridge utcáin, a professzor koporsóját szállító autót végig tapsvihar kísérte. Az egyetemi kápolna Hawking életéveinek megfelelő számú, 76 harangütéssel tisztelgett a néhai tudós emléke előtt.

Stephen Hawking nevét az éppen harminc éve megjelent, Az idő rövid története című, az univerzum titkait a laikus olvasóközönség számára is érthető stílusban feltáró könyv tette világszerte ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle és ma is töretlen a kereslet iránta. A mű minden idők legolvasottabb tudományos bestsellere lett.

A The Grand Design (A nagy terv) című, 2010-ben megjelent műve legalább ekkora feltűnést keltett, ebben ugyanis kifejtette azt a meggyőződését, hogy az univerzum létrejöttéhez nem volt szükség Teremtőre, a modern tudomány válasza a világmindenség kialakulását övező kérdésekre nem a „Nagy Tervező” közreműködésének feltételezése.

A legnagyobb kortárs asztrofizikai gondolkodóként és az „asztrofizika popsztárjaként” egyaránt emlegetett Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is.

Hawking tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

Az egyetemi diákévei alatt diagnosztizált súlyos mozgatóideg-sorvadásos betegsége már 1969-ben tolószékbe, majd teljes némaságra kényszerítette, és a halála előtti évtizedekben csak egy különleges beszédszintetizátor segítségével tudta megosztani gondolatait a külvilággal. Informatikai szakértők négy éve új szoftvercsomagot dolgoztak ki számára egy olyan prediktív technológiával, amely egy-egy szó betűinek 20 százalékából “kitalálta” Hawking mondandóját és ez jelentősen felgyorsította a professzor verbális kommunikációját.