Nemzetbiztonsági törvényjavaslatot szavazott meg az ukrán parlament

Az ukrán parlament első olvasatban megszavazta csütörtökön a nemzetbiztonságról szóló – az Európai Unió, a NATO és az Egyesült Államok szakértőinek bevonásával kidolgozott – elnöki törvényjavaslatot, miközben Sztepan Poltorak védelmi miniszter egy interjúban kijelentette: a Donyec-medencében és Ukrajna határa mentén lévő nagyszámú orosz katonai erő és haditechnika jelenléte arra enged következtetni, hogy Moszkva nem hagy fel az agresszióval.

A Petro Porosenko elnök által beterjesztett nemzetbiztonsági törvényjavaslatot első olvasatban a 450 fős parlament 265 képviselője támogatta.

Olekszandr Turcsinov, az államfő alá rendelt Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta, hogy ez egy kerettörvény, amely így pusztán a nemzetbiztonsági rendszer általános körvonalait határozza meg, valamint az alapvető nemzeti érdekeket, amelyek – szavai szerint – az állam szuverenitásának és területi épségének biztosítása, Ukrajna integrációja az európai politikai, gazdasági és jogi környezetbe, továbbá az ország EU- és a NATO-taggá válása.

A törvényt kulcsfontosságúnak nevezte a biztonsági szféra reformja szempontjából, amelynek célja a NATO-standardok átvétele. Tájékoztatása alapján a jogszabály egyértelművé teszi a hatáskörök és kompetenciák megosztását a biztonsági és védelmi szektorban a különböző szervek között, hatékonyabbá teszi tevékenységük összehangolását, erőforrás-gazdálkodásuk minőségét, csökkenti a korrupciós kockázatokat, és korlátozza a biztonsági funkciók felesleges megkettőzését.

Turcsinov kiemelte, hogy az előterjesztés mindezeken felül szavatolja a biztonsági és védelmi szektor fölötti civil ellenőrzés lehetőségét.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az előterjesztést ismertetve kiemelte, hogy a dokumentum alapján a parlament gyakorol majd ellenőrzést az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fölött.

A határozathozatallal egy időben az Urjadovij Kurjer című kormánylap interjút közölt Sztepan Poltorak védelmi miniszterrel, amelyben a tárcavezető közölte: a birtokukban lévő adatatok azt mutatják, hogy Oroszország nem készül felhagyni az Ukrajnával szembeni agresszióval, nem kívánja végrehajtani a minszki megállapodásokban foglaltakat, továbbá nem akar ENSZ-békefenntartókat látni a Donyec-medencében. A miniszter szerint Moszkva ezzel szemben igyekszik befagyasztani a fegyveres konfliktust, abban bízva, hogy Ukrajna visszatér befolyása alá, és lemond az euroatlanti integrációról.

Kifejtette: ezt támasztja alá az, hogy Ukrajna közvetlen határában orosz oldalon több mint 77 ezer fős haderő állomásozik jelentős haditechnikával, körülbelül ezer harckocsival, 2300 egyéb harci járművel, több mint 1100 tüzérségi és mintegy 400 rakéta-sorozatvető rendszerrel.

Hozzátette, hogy a Donyec-medencei szakadárok két hadteste jelenleg összesen 40 ezer fős. A miniszter szavai szerint ezek az alakulatok „az orosz fegyveres erők déli hadseregének szerves részét képezik”. Hozzáfűzte, hogy a Donyec-medencét Moszkva egyfelől olyan katonák kiképzőterepének használja, akiket utána a világ más pontjain – egyebek mellett Szíriában – vet be, másfelől pedig „katonai lőtérnek is”, amelyen haditechnikáját teszteli.

A Kreml továbbra is azt állítja, hogy nem támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat, és nincsenek orosz katonák a Donyec-medencében.