A magnéziumhiány tünetei

Jóval gyakoribb, mint hinnénk, sokakat érint, nehéz észrevenni és akár súlyos szövődményei is lehetnek: ez a magnéziumhiány.

A magnézium olyan fontos ásványi anyag, annyi biokémiai rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy a hiányát szinte „mindenhol” érzékelhetjük. Emiatt természetesen a magnéziumhiány diagnosztizálása is meglehetősen nehéz, könnyen össze lehet ezt téveszteni más, krónikus betegségekkel.

Meglepően sokan szenvednek magnéziumhiánytól: egyes kutatások szerint minden második ember szervezetében túl kevés a magnézium, miközben többféle betegséggel, panasszal is kezelik őket. A szakemberek éppen ezért két nagyon csoportba osztják a magnéziumhiány tüneteit: egyikbe a klasszikus és viszonylag korán jelentkező tünetek tartoznak, a másikba pedig azok a betegségek, melyek összefüggésbe hozhatóak a magnéziumhiánnyal.

Az elsődleges tünetek közé tartoznak az akaratlan izomösszerándulások (tic-ek), az izomgörcsök – elsősorban a lábszárgörcs -, a stressz és az idegesség, illetve a szívritmuszavarok és a szapora szívverés. Hangulatváltozások, letargia, izomgörcsök, hányás és hányinger, remegés, étvágytalanság, zavartság, szívritmuszavarok egyaránt szerepelhetnek a hiánytünetek között. A magnézium tartósa csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, romlik a vérkeringés. Ha túl kevés a magnézium a szervezetben, akkor gyakrabban jelentkezhetnek migrénes rohamok és álmatlanság is. Romlik a fizikai és a szellemi teljesítmény, gyengül a memória, általános gyengeség is jelentkezhet.

Hosszú távon megnő a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyi katasztrófák kockázata. Mivel a magnézium a csontjainknak is komoly alkotóeleme, a magnéziumhiány következménye a csontritkulás is lehet. A magnézium ráadásul komoly kapcsolatban áll a szervezet egyéb elektrolitjainak egyensúlyával, így ha az egyikből hiányt szenvedünk, akkor előbb-utóbb a többiből sem jut elég a sejtjeinknek.

Minek következtében alakul ki magnéziumhiány?

Elsősorban az étrendünkben kell keresni ennek az okát: az egyoldalú, ásványi anyagokban és vitaminokban szegényes táplálkozás egyenes következménye lehet a magnéziumhiány. Bizonyos vizelethajtók, egyes antibiotikumok és gombaellenes gyógyszerek szedése is csökkentheti a magnéziumszintet. Testépítőknél egyrészt az intenzív izommunka, a jelentős energiafelhasználás, másrészt a fokozott fehérjebevitel is növeli a magnézium-szükségletet.

A magnéziumhiány kialakulásának oka lehet még, ha a megnövekedett igényt a táplálkozásunk – és így a magnéziumbevitel – nem elégíti ki. Megnövekedett igény jelentkezhet fizikai és szellemi „erőpróbáknál”: vizsgaidőszak, sportolás, vagy akár terhesség alatt.

Ugyanakkor egyéb okok is állhatnak a tartós magnéziumhiány hátterében: előfordulhat, hogy a bélrendszerből nem szívódik fel megfelelően a magnézium vagy a vesék túl sok magnéziumot választanak ki. Az alkoholistáknál is megfigyelhető a magnéziumhiány, elsősorban az alultápláltság, illetve az alkohollal összefüggő fokozott magnéziumkiválasztás miatt.

A magnézium megfelelő arányú bevitelével nemcsak a hiánytüneteket lehet elkerülni, hanem több krónikus betegség – így a magas vérnyomás, a csontritkulás és az időskori cukorbetegség – megelőzésében is szerepet játszik ez a fontos ásványi anyag.

Láthatjuk, hogy mennyire fontos a magnézium pótlása hiány esetén. Fontos azonban tudni, hogy nem mindegy, milyen magnéziumkészítményt választunk: ugyanis különböző felszívódású magnéziumsók léteznek.