2018. április 29., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Péter – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az igazi öröm és derű nem az, amit valami külső ok vált ki, hanem ami a szívből ered.”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93efba-b104″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi László, gróf (Zboró, 1633. április 29. – Nagyvárad, 1664. május 27.). Sáros vármegye főispánja, naplóíró.  Apja Rákóczi Pál országbíró, anyja Hetesi Pethe Anna, nagyapja Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem. Birtokai voltak a beregszászi járásban, háza Kaszonyban. Felesége a munkácsi uradalommal szomszédos gazdag szentmiklósi uradalmat vitte a házasságba.

Rákóczi László korán árvaságra jutott. Anyjával Bécsbe költözött, ott nevelkedett a császári udvarban. A nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1647-48-ban egy évet töltött a magyarországi végvárakban, majd a császári családdal Spanyolországba utazott. 1651-ben meglátogatta Zrínyi Miklóst Csáktornyán, s részt vett a török ellen Kostajnicánál vívott győztes ütközetben.  Ugyanebben az évben végleg hazatért Zboróra, s átvette Sáros vármegye irányítását. Nagynénje, Lorántffy Zsuzsanna ráíratta Munkácsot.

1655-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A fejedelem rokonaként s magánemberként aktív szerepet vállalt a lengyelországi hadjárat előkészítésében. Az 1657-es hadjárat idején udvara fontos központ volt, svéd, kozák követségeket fogadott, továbbította a híreket. 1658-ban II. Rákóczi György és a bécsi udvar között közvetített. A megyéjében kitört vallási viszályok és személyes ellentétek miatt Lorántffy Zsuzsanna kitagadta végrendeletéből.

1660-ban Várad török ostroma idején csapatokat gyűjtött, sürgette a város megsegítését. Az evangélikusok és a katolikusok közötti ellentétek lecsillapításán fáradozott. 1661-ben részt vett Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre való térésének előkészületeiben.

Öt éven keresztül, 1653-1658 között naplót vezetett, amiben nagy részletességgel jegyezte fel az eseményeket. Többször meglátogatta Munkácson Lorántffy Zsuzsannát, jó viszonyban volt az ungvári Homonnai Drugeth Györggyel, az ugocsai Perényi Gáborral, a huszti Rhédey Lászlóval és a vidék más neves személyiségével.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Fényes Adolf festő, a kritikai realizmus jelentős képviselője volt (1867)

–          A Hunnia Filmgyárban megindul a hangosfilm-gyártás (1931)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7efba-b104″][vc_column_text]A BIZALOMHOZ IGAZMONDÁS KELL

„Ne hazudjatok egymásnak.” (Kolossé 3:9)

A megcsalás lerombolja a bizalmat és a tiszteletet egy kapcsolatban. Egyetlen hazugság vagy hűtlenség olyan sebet okozhat, melynek gyógyulásához évek kellenek, sőt vannak sebek, melyek sohasem gyógyulnak be. Az, aki titkol valamit, lényegében önző, csak a saját érdekeit védi, nem sokat törődik a másik érzéseivel. Nincs lélektelenebb dolog az üres szavaknál és hazug közhelyeknél, melyek nem hordoznak valódi jelentést. Vannak emberek, akik szexuális kapcsolatra kényszerítik a másikat azt állítva, hogy szeretik őt. Ezen a szinten az elcsábítás érzelmi megerőszakolás! Rettenetes érzés az, ha valaki kihasznál. A megcsaló talán folyamatosan azt ígéri, hogy el fogja hagyni házastársát, és az áldozat ebbe a reménybe kapaszkodik. De úgy tűnik, ez sohasem valósul meg. A csaló mindenféle kifogást talál, hogy a másikat kihasználhassa. Az áldozat – sebezhetősége miatt – vakon követi őt, míg a kapcsolat odáig nem jut, hogy az áldozat csapdába esve érzi magát. Bűnösként talán találsz kifogást az efféle viselkedésre, de ezt nem teheted meg Isten megváltott gyermekeként. „Ne hazudjatok egymásnak!” (Kolossé 3:9). Ha valaki megajándékoz a bizalmával, azzal egy felbecsülhetetlen értékű ajándékot kapsz, ne élj vissza vele! Ha pedig elárulták bizalmadat, szembesítd ezzel az illetőt. Bármennyire szereted is azt az embert, lépj vissza addig, amíg a megbánás és a jóvátételre való készség egyértelmű jeleit nem mutatja. És ne add fel a reményt! Néha jó emberek is hoznak rossz döntéseket. Helyre lehet állítani a megingott bizalmat, ha megdolgoztok érte, és Isten segítségét kéritek. Sőt, akár jobbá is válhat kapcsolatotok, mint amilyen azelőtt volt.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2efba-b104″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sziénai Szent Katalin egyháztanító

1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. Nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és „Dialogus” című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]