Szendrey Júlia életéről szóló könyvet mutattak be

Emlékkönyvvel tiszteleg a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Keszthelyen született Szendrey Júlia előtt; a Georgikon Alapítvány támogatásával megjelent, kedden bemutatott kötetben visszaemlékezések, tanulmányok ismertetik Petőfi Sándor feleségének életét és munkásságát.

Mint azt Lukács Gábor, a kiadvány társszerkesztője, az egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa elmondta, a 141 oldalas kötet új tudományos eredményeket is tartalmazó tanulmányokkal mutatja be a „félreértett asszony” életét, aki korának elismert szerzőjeként szabadidejében irodalmi tevékenységet folytatott. A Georgikon kiskönyvtár sorozat 25. kötete több mint tíz, levéltári kutatásokon alapuló ismeretterjesztő művet foglal magában; egyik tanulmánya szerint Szendrey Júliát „beskatulyázták” egy szerepbe, csak Petőfi feleségeként kezelték. Ezzel ellentétben a mindössze 39 évet élt, korának legjobb neveltetését megkapó írónő a lánglelkű költőnek nemcsak testi-lelki, hanem szellemi társa is volt – jegyezte meg.

Korabeli megítélésén az sem segített, hogy Krúdy Gyula és Herczeg Ferenc róla írt színművei tele vannak dokumentumokkal igazolható tévedésekkel. A vész órájának eljövetelét – a segesvári ütközetet – követően 1850 februárjáig kereste Petőfi hírét Erdélyben, majd Pesten Haynauhoz is elment, hogy Bemék után utazhasson, de erre nem kapott engedélyt, részben ezért kötötte második házasságát.

– Nyolcvan éve tudjuk, hogy Horvát Árpád egyetemi tanárral kötött második házassága „borzalmas volt”, a köztudatban mégsem terjedt el – mondta Lukács Gábor, hozzátéve, hogy életének utolsó 18 éve rengeteg szenvedéssel telt, méhnyakrákban szenvedett. A kortörténeti dokumentumgyűjtemény a szerkesztő szerint megcáfolja azt a máig élő tévhitet is, miszerint Szendrey Júlia életében nem számíthatott a Festetics gróf gazdatisztjeként szolgált édesapa, Szendrey Ignác segítségére és kitagadta Petőfi miatt.

A kötet szerzői gárdája nemcsak Szendrey Júlia küzdelmes, boldogsággal és szomorúsággal telített életét és munkásságát mutatja be, hanem más keszthelyi írónőket is. Válogatást tartalmaz Szendrey Júlia verseiből, Andersen-mesefordításaiból és prózai írásaiból, s a Szendrey névnek a földrajzi neveinkben való használatáról közöl dolgozatot.

A Balaton-parti városban 2009 óta látogatható a szülőházában berendezett emlékszoba és róla nevezték el 1973-ban Szendrey-telepnek a városrészt. Emléktábláján – amely a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ előcsarnokában található – ez olvasható: „Nem vagyok rossz, csak nagyon, nagyon szerencsétlen”.

Forrás: MTI/Kultura.hu