Vasárnapi üzenet

„Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róm 6,23 RÚF)

Mi a bűn? Az imént feltett kérdés nagyon kényes tud lenni napjainkban. Hadd meséljek el egy személyes történetet. Az egyik éjjel, amikor felébredtem, nem tudván, hány óra lehet, a vaksötétben igyekeztem felkapcsolni az éjjeli lámpát, amelyik a jól megszokott helyen volt az ágyam mellett. Igen ám, de a sötétben ahelyett, hogy felkapcsoltam volna a fényt, addig tapogatóztam, hogy végül levertem a lámpát a kezemmel. Akkor hasított belém a felismerés: ilyen a bűnös ember is a bűnében. Körülötte van az Isten teremtett világa, de nem látja, mert a bűn beárnyékolja a szemét. Sőt, ami még rosszabb, azt a jó barátot vagy testvért is leveri a sötétben/bűnben való kapálózásában, aki rá tudna világítani/mutatni élete bűneire, hogy szabaduljon azoktól.

Sokan úgy vannak, jobb inkább nem feszegetni a bűn témát, nehogy kiderüljön, hogy még én is bűnös vagyok. Sokan úgy vagyunk vele, hogy jobb lenne, ha a lelkész a vasárnapi istentiszteleten is inkább elhallgatná előlünk a bűneinket. Mert ha a szemünkbe mondja, azáltal kellemetlenül érezzük ott magunkat. Akkor azzal büntetjük majd a „főnökét”, az Istent, hogy nem megyünk el legközelebb. (Biztos, hogy büntetjük? Lehet egyáltalán Istent büntetni? Nem lehet!) Bizony könnyebb azt mondani, hogy inkább üljünk vasárnap délelőtt az új ruhánkban a templom padjaiban, szépen… a bűneinkben.

Isten a bűnt bűnnek mondja 2018-ban is. Akkor is, ha nekem ez kellemetlen, mert pont én is abban élek. A tízparancsolatból nem fog elengedni egyet, hogy jobban eljárjak az istentiszteletre. Nem szépít, nem csalogat féligazságokkal. Azt is elmondja, hogy a bűnnek van „zsoldja”, ami nem más, mint a halál. Azonban van jó hír is: Isten nem hagy magunkra, tehetetlenül és menthetetlenül. A Fiát küldi el a mi segítségünkre. Szembe kell néznünk bűneinkkel, mert másképpen nem tudunk megszabadulni tőlük. Jézus Krisztus az, aki átvállalja azokat az Ő drága vére árán, hogy a földi élet után a halál helyett az örök élet legyen a mi osztályrészünk.

Kedves testvérem! Te hogy állsz a bűneiddel? Még észre sem vetted őket? Vagy már jó ideje a szőnyeg alá vannak seperve, ezzel rejtegetve mások elől? Ma még tart a kegyelmi idő, hogy az Atyától a megígért ajándékot az Ő fia vére által elfogadjuk. Válaszoljunk az Ő hívó szavára, és boruljunk le Jézus Krisztus lábai előtt. Ámen.

Keresztyén Károly
beosztott lelkész, Csonkapapi, Kispapi