2018. szeptember 1., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Egyed – görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

Egon – az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet becézőjéből önállósult.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot
már végképp másoknak remél.”

József Attila

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93b289-4481″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Egyed napja

E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Ismert találós kérdés: „Mikor van a túrós csusza neve napja? – Egyed napján.”

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bethlen Miklós, bethleni, gróf (Kisbun, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.). Erdélyi államférfi, kancellár, emlékíró. 1664. június 1-jén Párizsból hazatérőben Husztra érkezett, ahol az idős Rhédey Ferenc fogadta. De egyéb élménye is volt. „Huszton egy férj nélkül való, más férjes, de mégis özvegy, két igen szép úri dáma pántlikás köntösömet s magamat sokat nézett, szeretett”. 1681 augusztusának utolsó heteiben a Thökölyvel szövetségben indított magyarországi hadjáratban az erdélyi hadak főstrázsamestere. 1686 márciusában tagja volt annak a bizottságnak, amely Máramarosban az odavezényelt császári katonák visszaéléseinek kivizsgálásaival foglalkozott. A zsoldosok „török módra” viselkedtek, loptak, raboltak. „Nagy sokaság, irtóztató tereh egy olyan sovány vármegyén – írta Bethlen.

1690-ben meghalt Apafi fejedelem. Utódja a fia, II. Apafi Mihály lett, akinek megerősítését Bécsből várták a rendek. Bethlen szeptember 8-ától Bécsben tárgyalt, s kieszközölte az Erdély helyzetét szabályozó diplomát,  maga számára pedig Máramaros megye főispáni székét. Beiktatására 1692. május 29-én került sor. Ritkán tartózkodott a megyében, azonban neki köszönhető, hogy Lipót megerősítette jogaiban az öt koronavárost: Técsőt, Husztot, Visket, Hosszúmezőt és Szigetet. Rabutin pénzkövetelése elleni tiltakozása miatt kizárták a tanácsból, és házi őrizetbe vették.  1704 és 1712 között raboskodott.  1708-1710-ben írta Bécsben önéletírását, amelyet a magyar irodalom egyik remekeként tartanak számon.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Pécsett egyetem létesül, de Orbán pápa nem engedélyezi, hogy teológiai kar működjön (1367).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7b289-4481″][vc_column_text]NÖVEKEDNI A MEGPRÓBÁLTATÁSOK ÁLTAL

„Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1:4)

Jakab azt írja: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül. Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:2-8). Figyelj meg három dolgot ebben a szentírási szakaszban: 1) A hit akkor növekszik, ha próbára van téve. Nem lehet tudni, hogy milyen erős egy horgony, amíg a vihar teljes erejével le nem csap rá. 2) Isten meg fogja adni a próbára kiálláshoz szükséges bölcsességet. Nos, nem fog minden miértedre választ adni. Ezért ahelyett, hogy kérdőre vonnád őt, inkább imádkozz így: „Uram, hogyan akarod ezt a megpróbáltatást a lelki növekedésemre használni? Hogyan működhetnék együtt veled, hogy a lehető legnagyobb hasznát vehessem annak, ami velem történik? Milyen változást akarsz elérni az életemben?” Az ilyen kérdésekre Isten válaszolni fog. 3) Engedelmeskedned kell. Lehet, hogy bölcsességet kérsz Istentől, aztán vitatkozni kezdesz vele, halogatod a dolgot, vagy minden mással foglalkozol, miközben próbálod eldönteni, hogy engedelmeskedj vagy sem. „Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól.” Ha Isten bölcsességet ad, a válaszod ez legyen: „Szólj, mert hallja a te szolgád” (1Sámuel 3:10).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2b289-4481″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Egyed

Szent Egyed (latinul: Aegidius, franciául: Saint Gilles, olaszul: Egidio) bencés szerzetes (Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül), apát. A kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védőszentje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát. Ünnepe szeptember 1-jén van.

Szent Egyed megkülönböztetendő az azonos nevű 10. századi olasz remetétől, Assisi Szent Ferenc 13. századi remetetársától is, és a szintén azonos nevű spanyol ciszterci apáttól.

Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett.

Legendája szerint az Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol ő kolostort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard). A szent sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouseban vannak. Európa szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére.

A ma Szlovákiában lévő bártfai Szent Egyed bazilika az UNESCO kulturális világörökségének része.

Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt) kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal. A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.

Ikonográfiai ábrázolása: A 11-12. századtól német és osztrák területen gyakran látható késő gótikus oltárokon mint bencés apát, lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét vagy a combját.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]