Vasárnapi üzenet
„Aki nincs velem, ellenem van. És aki nem velem gyűjt, tékozol. Ezért mondom nektek, minden bűn és káromlás megbocsáttatik majd az embereknek, de a lélek káromlása nem bocsáttatik meg. […] Mert szavaid alapján ítéltetsz majd igaznak és szavaid alapján ítéltetsz majd bűnösnek.” (Mt 12, 30-32)
Ezek a mondatok azután hangzanak el, amikor Jézus a zsinagógából távozva sokakat meggyógyít, a farizeusok pedig azzal a váddal illetik, hogy Belzebúb segítségével űzte ki az ördögöt egy megszállottból. Jézus válaszol erre az istenkáromló vádra. Ez az igeszakasz jól mutatja, hogy nincsen harmadik lehetőség: vagy Istennel vagyunk, vagy ellene. De nekünk sokszor mégis valami más kell. Keressük a harmadik lehetőséget, azokat a dolgokat, amelyeket nem kaphatunk meg. Alkut akarunk kötni Jézussal: a nehéz időkben, amikor nagy szükségem van rád, jó lenne, ha velem lennél, de amikor minden rendben megy, akkor nincs rád szükségem, maradj inkább távol az életemtől, mert egyedül is irányítani tudom azt. Jézus nem hagy kibúvókat. Ha azt a bizonyos harmadik utat keressük, azzal döntést hozunk: nem mellette vagyunk, hanem ellene. Döntenünk kell, döntésünk pedig egész életünkre meghatározza, hogy mit gyűjtögetünk, hogy mit merítünk az életből. Aki nem Istent választja, nélküle fog gyűjtögetni. S mindannak, amit maga köré gyűjt, a bűn a gyűjtőfogalma. Isten nélkül szívtelenség, hazugság, gonosz gondolatok, gyűlölet, a másik ember megvetése és lenézése fog körénk gyűlni. Az istentelenségben gyűjtött dolgok pedig megfojtják az embert. Isten nélkül célt tévesztünk. Ő pedig Jézus által mutatja meg a keretet, a medret, amiben járnunk kell, s amiben formál minket és gondolatainkat.
Radvánszky Ferenc
református lelkipásztor