A Trans-Tisa Hidroökológiai Tudományos Együttműködési Hálózat nyitókonferenciája Debrecenben
2012. március 22-23-án a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Székházában került megrendezésre a Trans-Tisa Hidroökológiai Tudományos Együttműködési Hálózat (Trans-Tisa Hydroecological Scientific Cooperation Network) programindító konferenciája.
A konferencia azon 2012. február 2-ai megállapodás eszmeiségét volt hivatott továbbvinni, amelyben a Tiszatér-országok a Tiszához és közvetlen környezetéhez kapcsolódó felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közös szándékukat fejezték ki a Tiszatér-környezet tudományos, vidékfejlesztési célzatú összehangolt fejlesztéséről.
A kezdeményezéshez eddig összesen 48 partnerintézmény csatlakozott (Magyarország 35, Ukrajna 4, Románia 3, Szerbia 2, Szlovákia 2, Ausztria 1, Horvátország 1). A partnerintézmények között egyetemek, kutatóintézetek, vízügyi igazgatóságok és civil szervezetek is sorakoznak. A rendezvény fővédnökei Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora voltak. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát Dr. Szikura József, Kohut Erzsébet és Dr. Nagy Béla képviselték.
A megjelenteket üdvözölte Dr. Nagy Sándor Alex, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetője, Dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, Dr. Nemessályi Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának alelnöke és Dr. Sailer Kornél, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának dékánja.
A konferencián elhangzott előadások témái széles spektrumot öleltek fel, áttekintve a környező országokban tapasztalható, a Tiszát és annak környezetét érintő ökológiai folyamatok irányvonalát, a Trans-Tisa Hidroökológiai Tudományos Együttműködési Hálózat jövőbeni feladatait, lehetőségeit és célkitűzéseit.
Szikura József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora előadásában az Északkeleti-Kárpátokban zajló legális és illegális fakitermelés helyzetére, veszélyeire és a probléma lehetséges megoldásainak lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a mértéktelen fakitermelés és erdőrablás megfékezésére a megfelelő törvényi háttér biztosítása mellett a vidékfejlesztésé lehet a fő szerep. Olyan beruházásokat kellene telepíteni a régióba, amelyek megélhetési lehetőséget biztosítanának az ott élők számára, alternatívát szolgáltatva a fakitermeléssel szemben.
A Tisza vízgyűjtőjén zajló környezetkárosító folyamatok indokolttá teszik olyan rendszeres, nemzetközi, határokon átnyúló, összehangolt, ökológiai vizsgálatsorozat lefolytatását, amely tényszerű adatokat szolgáltathatna a legfelsőbb döntéshozatali szervek számára is. Szükség volna egy nemzetközi, szabványosított, naprakész és folyamatosan frissülő adatbázis felállítására is, amely összegezné és elérhetővé tenné az együttműködő szervek kutatási eredményeit.
A Felső-Tisza ukrajnai szakaszának biológiai és ökológiai állapotáról nem állnak rendelkezésre objektív, rendszerezett és a kor igényeinek megfelelő kutatási eredmények, adatbázisok, ennél fogva reális környezeti állapotkép sem állítható fel vidékünk ökológiai helyzetéről. Nemzetközi együttműködéssel és nemzetközi források elnyerésével talán sikerül túllépni ezen áldatlan állapotok holtpontján.
Fodor István Természettudományi Kutatóintézet