Államnyelv lesz-e az orosz, és kifizetik-e Julija „ezresét”?

Minden jel arra utal, hogy a Régiók Pártjánál a két éve, az elnökválasztás alkalmával tett ígéretek teljesítésével máris megkezdődött a kampány, pedig a parlamenti választásokra csak október végén kerül sor.

Viktor Janukovics államfő moszkvai látogatása előtt, március 18-án, vasárnap látott napvilágot az a sokakat megdöbbentő hír az orosz ITAR–TASZSZ hírügynökség jóvoltából, miszerint Ukrajna a közeljövőben törvényt fogad el a két államnyelvről – az ukránról és az oroszról.

„Ebben érdekelt Ukrajna, ebben érdekeltek az emberek, ebben érdekelt a lakosság, mely alapvetően két nyelven beszél – ukránul és oroszul” – jelentette ki Janukovics a hírügynökségnek nyilatkozva. Az államfő elismerte, hogy „voltak időszakok az országban, amikor torzulásokat engedtek meg a nyelvi problémákban”. Azonban meggyőződésének adott hangot, hogy jelenleg ez a probléma nem létezik Ukrajnában, s ezt a választások alkalmával újra és újra felmerülő kérdést szabályozni kell, méghozzá törvényi szinten.

Ezzel összefüggésben az elnök emlékeztetett a nemzetközi gyakorlatra, hogy számos európai országban kétnyelvűség, három államnyelv van, mégis „normálisan, nyugodtan élnek”. „Ezért indultunk el ezen az úton. Azaz felhasználva ezt az abban az Európában létező gyakorlatot, ahol elfogadták a nyelvi Chartát” – mondta Janukovics.

Az interjú nagy visszhangot váltott ki Ukrajnában és annak határain túl is, mindenekelőtt Oroszországban. Moszkvában érthetően megelégedéssel fogadták Kijev szándékát, az ukrajnai – döntően nacionalista – ellenzék vezetői viszont szinte önkívületi állapotban támadtak neki Janukovicsnak, aki szerintük moszkvai útja előtt hízelegni igyekezett Moszkva urainak. „Viktor Janukovics bejelentései moszkvai látogatása előtt az orosznak mint második államnyelvnek a bevezetéséről Janukovics rendszerének a Kreml előtti szolgai hízelgéséről tanúskodnak, s hogy megkísérlik csatlakoztatni Ukrajnát az „orosz világhoz”, e moszkvai birodalmi ideológiai konstrukcióhoz” – idézi Oleg Tyahnyibok pártelnököt a nacionalista Szvoboda sajtószolgálata.

Azonban már másnap, azaz hétfőn az elnök honlapján közzétették az interjú teljes szövegét, amelyből a kommentárok szerint kitűnik, hogy Viktor Janukovics sokkal inkább az orosz nyelv regionális, semmint államnyelvi státuszáról beszélt a hírügynökség tudósítójának. Annyi ugyanakkor bizonyos, hogy az orosz nyelv kérdését jogszabály által kívánja rendezni a hatalom.

„A politikusok szítják az indulatokat e kérdés körül. Ez a törvény be van jegyezve, át lesz tekintve és el lesz fogadva. És ebben érdekelt Ukrajna, annak lakossága, amely zömében két nyelven beszél – ukránul és oroszul. De most találkoztam Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Vele is megvitattuk ezt a témát. Nálunk, Kárpátalja megyében van két járás, ahol magyarok élnek. Ott igen nagy a magyar közösség. Iskolák, tankönyvek és egyebek – magyar nyelven akarnak beszélni, de ukránul és oroszul is” – mondta egyebek mellett az államfő a hírügynökségnek adott interjúban az elnöki portál szerint.

A Régiók Pártjának most induló választási kampánya egyébként nem korlátozódik kizárólag az orosz nyelv státuszának rendezésére. Viktor Janukovics elnök még március elején utasította a kormányt egy jelentős szociális intézkedéscsomag végrehajtására. Ennek keretében a jelenlegi hatalom egyebek mellett folytatja Julija Timosenko exkormányfő kezdeményezését, aki 2008-ban fejenként ezer hrivnya kifizetését hirdette meg az egykori szovjet takarékbank pórul járt betéteseinek értéküket vesztett megtakarításaik után. A jelenlegi kormány 2012 júniusában–decemberében fejenként legfeljebb ezer hrivnya kifizetését tervezi további mintegy hatmillió betétesnek.

Szakértők ugyanakkor nem látják a tervezett szociális intézkedések fedezetét a költségvetésben, s attól tartanak, hogy az elnöki ukáz végrehajtásához hiányzó összeget pénznyomtatással igyekeznek majd előteremteni Kijevben, ami a hrivnya elértéktelenedéséhez vezethet. Egyes becslések szerint a szociális intézkedések, ezen belül a bankbetétek visszatérítése mintegy 1,5 százalékkal növelheti az éves infláció mértékét. A választások előtti osztogatás árát tehát végső soron a lakosság fizetné meg.

zzz

Kárpátalja