Az ukrán–magyar kapcsolatok áttekintése a Históriában

A magyar–ukrán kapcsolatok témakörének szentelte idei első számát a História (http://www.historia.hu/) című folyóirat. Az összesen 36 oldalon megjelenő népszerűsítő kiadvány tematikus számából 26 oldalnyi terjedelmet szentel a kérdésnek.

A História szerkesztője, Glatz Ferenc a rendszerváltás idejét, az 1989–1990 közötti időszak magyar–ukrán kapcsolatainak időszakát, a két állam közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel idejét eleveníti fel.

Horváth Jenő Az Európai Közösségek és a kelet-közép-európai határok című történeti visszatekintésében azokat az éveket idézi, amikor a történelem és a politika ismét átrajzolta Európa határait: azokat az éveket, amikor egyesült Németország, széthullott a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia.

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere az ukrán–magyar alapszerződés aláírásának és ratifikálásának körülményeire, illetve az államközi egyezmény nemzetpolitikai vonatkozásaira emlékezik, külön kitérve az alapszerződés azon pontjára, mely szerint Magyarországnak „nincs és nem is lesz” területi követelése Ukrajnával szemben.

Ez utóbbi írásba ágyazva adja közre a História szerkesztősége Antall József egykori miniszterelnök az ukrán–magyar alapszerződés ratifikációjának parlamenti vitájában elmondott beszédét.

A kárpátaljai származású Fedinec Csilla a független Ukrajna kisebbségeiről készített rövid áttekintést a folyóirat számára. Az ő munkája az a kronológiai összeállítás is, amely 1986. január 31-től 2011. szeptember 26-ig mutatja be a magyar–ukrán államközi kapcsolatokat.

Végül Sz. Bíró Zoltán az önálló Ukrajna két évtizedének legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeit vázolja fel.